Gábor Eszter: Budapesti villák. A kiegyezéstől a második világháborúig - A mi Budapestünk (Budapest, 2001)

:senmi

z~z—

i? «

víWr

IHie

SÍ

Ili«

m

[; " ; - r j| I____

iit n ~

A klasszicista nyaralók közül a Csendilla őrizte meg leghitelesebben eredeti formáját. Széles lépcsősor vezet a négyoszlopos portikuszra, mögötte a nappali, kétoldalt a kisebb szobák II., Budakeszi út 73.

Dózsa György út 68. - számú telken, a később nyitott Dembinszky utca sarkán állt 1908-ig.)

A kert már szépen kezdett felcseperedni, mikor közepébe a ház épült. Nem nagy, de igen célszerűen beosztott s az által kis helyen is sok kényelmet nyújtó nyári lak ez. Két homlokzata közül az egyik keletre, ki a liget sűrűjére, a másik nyugotra a kertre néz. Délelőtt emitt, ott délután van árnyék s azt élvezni, mind a két oldalon széles és tágas veranda nyílik, melyre nyolc-tíz lépcső vezet föl. A verandáról két sor szoba nyílik, három-három, összesen hat, ennyi az egész; de nincs is többre szükség, mert a háztartási, konyhai, kamra, mosó, stb. szükségletekről a souterrain- ban van gondoskodva. A keletre néző szoba-sor közepén áll a szalon, amelybe a verandáról lépünk s ettől jobbra az asszony-, balra az úr szobája. Mind nagy tágas világos szép szobák. A szalonból a másik szobasorba lépve középen a tágas ebédlőt találjuk, melyből a nyugati verandára vezet ki ajtó, míg jobbra és balra lakószobák nyílnak, az ifjú nemzedékéi. A szo7