Gábor Eszter: Budapesti villák. A kiegyezéstől a második világháborúig - A mi Budapestünk (Budapest, 2001)

Hauas Ernő villája II., Ruszti út 8/B

kaszok le- vagy összekapcsolásával változatos térkapcsolatok jöhettek létre, és valószínűleg az összenyitott- ság adta a leggazdagabb térélményt. Az L alakú lakótér három szobát és teraszt fog össze változtatható csoporttá. E négy térelemből kettesével, hármasával és négyesével csoportosítva az egységeket sokrétű, téregyüttes jön létre... Térélénkítők: rugalmas és kevésbé rugalmas térhatároló elemek (a függöny, a fából, kerámiából vagy üvegből készült térosztó falak, a mennyezetig érő üvegajtó), hasonló szerepe van a mindig más erősségű, más és más irányból jövő világításnak, a bútorok elhelyezésének. E nagyon laza térszerkezetben a hangsúlyozottan súlyos tömegű (szürkészöld linóleum) padlósíkok és az egymásba átáramló, anyagtalan fehérségű mennyezetek fogják össze a nagyon különböző helyzetű, alakú, tájolású és megvilágítású szobákat - írta a villáról maga az építész. Ebben a villában a lakás mindkét szintet elfoglalta. A magasföldszinten voltak az említett lakóterek, valamint a konyha és mellékhelyiségei, az előbbinél kisebb alapterületű emeleten a szülők és a fiú hálószobái, valamint fürdő- és gardróbszobái. A két szint közti alapterület-különbség az emeleti szobák előtt végighúzódó hatalmas, L alakú teraszban jelent meg.

51