Gábor Eszter: Budapesti villák. A kiegyezéstől a második világháborúig - A mi Budapestünk (Budapest, 2001)
csíny, háromszög formájuk inkább szolgálja a homlokzat élénkítését, mint a kényelmet. A pasaréti Mapraforgó utcai kísérleti lakótelep felépítése sikeresnek bizonyult. Igazolást nyert, hogy száz négyszögöles telken is lehet polgári igényeket kielégítő kertes házat építeni, hogy egyidejű, koordinált építéssel eltérő stílusban dolgozó építészek különböző karakterű házaiból is lehet harmonikus együttest alkotni, és hogy az alacsony, áttört kerítések alkalmazása esetén nem aprózódik fel kellemetlenül az összkép. A Napraforgó utcai házak azt is igazolták, hogy a kiváló építészek funkcionális és esztétikai szempontokat egyaránt mérlegelő tervei alapján épített kicsiny villák minden szempontból felülmúlják az azonos költséggel épült szokványos kertes családi házakat. Bebizonyosodott az is, hogy az új építészet eszközeivel a reprezentatív szférát elhagyva is épülhet villa, ha a helyiségek funkcióit úgy vonják össze, hogy egy gondosan mérlegelt arányú, többfunkciós tér - a lakó- vagy nappali szoba - a háztartási és a magántevékenységeken felüli összes használói igényt ki tudja elégíteni, azaz ha az ebédlő, a társalgó és a szalon korábban szigorúan szétválasztott tereit egyesítik. E villák azért is többek A Napraforgó utca 9. 1931-ben ( Kertész K. Róbert) 49
