Gábor Eszter: Budapesti villák. A kiegyezéstől a második világháborúig - A mi Budapestünk (Budapest, 2001)

nak elnöke és Ripka Ferenc, Budapest főpolgármeste­re ünnepi beszédével - felavatott „Pasaréti úti kislaká- sos mintatalep” új építészeti korszak kezdetét jelezte. A húszas évek második felétől zajló elvi viták lezárását és a gyakorlati küzdelmek sikerét mutatta, hogy a telep nem csupán felépült, de felavatásához az illusztris sze­mélyek megnyerése révén a teljes hivatalos elismerést is sikerült kivívni. Az 1930 őszén Budapesten rendezett nemzetközi építészkongresszus adta az apropót egy, a Werkbund- lakótelepekhez hasonló építészeti kiállítás megrende­zésére. Az 1930 elején a Magyar Mérnök és Epítészegy- letben felvetődött ötlet a kongresszus időpontjához ké­pest elkésett, különösen azért, mert a főváros belsőbb övezetében létesítendő kislakásos családiház-telepnek komoly adminisztratív akadályai voltak. A terv kivitele­zését vállaló Fejér és Dános építési vállalkozó cég a Pasaréti út végén, az Ördögárok mentén fekvő három­ezer négyszögöles telket választotta ki a telep céljára. A megvalósítás már az első hivatalos lépésnél akadály­ba ütközött, mivel a III. építési övezetbe sorolt körzet­ben az engedélyezett telekminimum háromszáz négy­szögöl volt, a szóban forgó házakat pedig száz négy­szögöles telkekre tervezték. (A teleppel éppen azt kí­vánták bizonyítani, hogy ilyen kis telken is lehet komp­lett, kulturált, minden igényt kielégítő családi házat építeni.) A Fővárosi Közmunkák Tanácsa 1930. július elején „a családi házak építésének előmozdítása és tá­mogatása céljából” engedélyezte a száz négyszögöles telkek kialakítását. Kikötötték azonban, hogy a telek­területnek maximum 25 százaléka építhető be kettő- négyszobás egylakásos házzal, melléképület nem léte­síthető, a házak elhelyezésénél meg kell tartani a telek­határtól mért háromméteres távolságot, a szabadon maradt területek kertészeti kiképzése kötelező, a kerí­téseknek egységesen áttörteknek kell lenniük, maxi­mum 80 centiméter magas lábazattal. E megkötések­kel kívánta az építésügyi hatóság elérni a villanegyed jelleg megőrzését és elkerülni a terület látványának fel- aprózását. A telep tervezésében részt vevő építészek nem tar­42

Next

/
Thumbnails
Contents