Gábor Eszter: Budapesti villák. A kiegyezéstől a második világháborúig - A mi Budapestünk (Budapest, 2001)

igényű, funkcionálisan tervezett családi házak. Az évtized végére Magyarországra is eljutott a híre a születő új építészetnek, amelyet indokoltan nevezett interna- cionális építészetnek H. R. Hitchcock angol művészet- történész.

Fokozatosan végbement az ízlésváltozás a magyar építészetben is. A költséges és talmi dekorációkkal zsúfolt, funkcionálisan keveset nyújtó neobarokk építészetet már a középítkezések terén sem erőltették. A hivatalos állami ösztöndíjakkal Rómában tanuló építészek a neoklasszicizmus új ízlésével tértek haza, de az 1926-os amnesztia után a német iskolákból, így a Bauhausból is hazatértek ott tanuló fiatalok, az európai új építészet elveit és gyakorlati ismereteit hozva magukkal. Idősebb mesterek külföldi útjaikon és a szakmai folyóiratokból is tudomást szerezhettek arról, hogy Európa-szerte más szempontok határozzák meg az építészetet, ott folytatódik az a fejlődés, amely Magyarországon a háborúval megszakadt.

Még a húszas évek végén egymás után jelentek meg a szaklapokban Árkay Bertalan frissen épült villáit bemutató publikációk. E budai villák kisebbek és egyszerűbbek voltak a korábbiaknál, általában hiányzott róluk az applikált díszítés, a tervező szívesebben alkalmazta a téglafalazás kínálta díszítési módokat. Az általában lapos tetős villák belső szerkezetükben sok rokonságot mutattak a korábbi kis villákkal. Földszinten egy, esetleg két nagyobb szoba, nappali és ebédlő, a nappaliból lépcső vezet az emeletre, ahol három kicsi hálószoba és a fürdő található. Eltérés, hogy ezekben a villákban a konyha már mindig a földszinten volt, soha sem kerülhetett az alagsorba. A korábbiakkal összehasonlítva szembetűnő és nagyon lényeges különbség, hogy ezekhez a villákhoz több nagy méretű terasz, esetenként tetőterasz is épült. A Bírák és ügyészek telepét tervező Árkay Aladár fia a megelőző évtizedet szó nélkül átlépve, a megváltozott körülményeket figyelembe véve újította meg az atyai hagyományt. Árkay Bertalan villái új színt hoztak ugyan a magyarországi villaépítésbe, az igazi szenzációt azonban egy huszonkét villából álló kis telep jelentette.

40