Gábor Eszter: Budapesti villák. A kiegyezéstől a második világháborúig - A mi Budapestünk (Budapest, 2001)
villának, valójában szabadon álló bérházak, bérvillák voltak. A bérvilla ekkor jelent meg Budapesten, hogy fokozatosan elterjedve, a huszadik század első felének egyik legkedveltebb épülettípusa legyen. A Városligeti fasor épületállománya is kicserélődött időközben. Az eredetileg nagy, 1200 négyszögöles - vagy többször akkora - telkeket megosztották; a fasor felőli maradt villatelek, a hátsó frontokon pedig - a Nagy János (Benczúr) és a Damjanich utca felé - nagy hátsó kertekkel zártsorú bérházak épültek. A villatelkeken lebontották a korábbi nyaralókat, és a kilencvenes években korszerű, új családi villákat építettek a helyükbe - esetenként, ha a korábbi nyaraló elhelyezése megengedte, eléjük. (Néhány telken még évtizedekig fennmaradtak a kert belsejében elrejtve a régi, klasszicista kerti házak.) A századforduló után a Városligeti fasorban is megjelentek a többlakásos villák. Mivel az itteni telkek lényegesen nagyobbak voltak, mint az Andrássy útiak, a villák is nagyobbra épülhettek, mélyen be a telkekre. A fasori bérvillák között egyre több volt kétemeletes, szintenként egy-egy nagy lakással, de nem számított kivételnek a kétemeletes, hatlakásos sem. A Városliget körül, a Hermina és a Stefánia úton a századfordulón és utána is épült néhány jelentős nagyobb villa, mint például a Roheim Samu francia reneszánsz modorú villája a Hermina út 45. szám alatt. (Pollák Manó, 1899-1900). Az újabb, megnövekedett igényekhez igazodó házban negyven négyzetméter fölött volt az átlagos szobaméret, és a földszinten három, hatvan négyzetméternél nagyobb terem volt. (Ebben a villában lakott 1918-ban gróf Tisza István, itt lett merénylet áldozata október 31-én.) A század első évtizedében még néhány további zuglói mellékutcában, így a Szabó József, az Ilka és az Izsó utcában is épültek villák. Malonyay Dezső főgimnáziumi tanár villája (Izsó utca 5., Lajta Béla, 1905-06, - átépítve) a magyar formatörekvések egyéni megközelítésével épült. Az építtető értelmiségi polgár, aki azért vágyott saját házra, mert pontos elképzelése volt arról, hogy milyen formák 31
