Gábor Eszter: Budapesti villák. A kiegyezéstől a második világháborúig - A mi Budapestünk (Budapest, 2001)

1876-ban Hevesi tehát az Andrássy úti villákat nyaralóknak, vagyis nyári tartózkodásra szánt épületeknek tekintette, kicsinyeiké a kertet és a szobákat. (Magyarázatként egy kis összehasonlítás: a Weninger-villa nagyobb szobái harmincöt, a kisebbek huszonöt négyzetméter alapterületűek, a néhány évvel később szintén Petschacher terve szerint épült Andrássy út 4. számú Harkányi-palota első emeleti nagy lakásában a nagyobbak ötven-ötvenöt, a kisebbek harmincöt négyzet- méteresek, de még a hátsó front harmadik emeleti lakásaiban, azaz a legszerényebbekben is huszonöt-harminc négyzetméteresek voltak a szobák. A telek eredetileg 267 négyszögöl, majd ismételten megnagyobbítva 403, illetve 569 négyszögöl területű volt, a közeli Csengery-villa kertje 900 négyszögöl, a Budakeszi úti Kochmeister-villa parkja 5 hold (8000 négyszögöl).

Az Andrássy úti első négy villát a Sugárúti Építő Vállalat építtette azzal a kimondott céllal, hogy mintát adjon a további építtetőknek. Az első villák egyike a páros oldali utolsó telken reprezentatívabb volt a többinél, tervezője a stuttgarti Adolf Gnauth. A telek mérete 919 négyszögöl volt, a házban tizenhat szoba közül hat volt nagyobb harminc négyzetméternél - bár egyik sem haladta meg a negyvenet. Ez a villa, amelyet későbbi

Az Edelsheirn-Gyulai-uilla a pesti igényekhez képest túl pompázatos volt. 1941-ben lebontották, bérház épült a helyére VI., Andrássy út 132.

20