Zádor Anna: Klasszicista Pest - A mi Budapestünk (Budapest, 1993)

Jánost az építendő új városrész és a hozzá csatlakozó elővárosok első várostervének elkészítésével. (Ezért szerepel ez a Pest szempontjából döntő fontosságú terv általában az ő neve alatt, noha Hild nyilván több előzetes terv alapján dolgozott, és valójában csak a végső kialakítást végezte el.) Hild János városszabályozási terve 1805-ben elkészült, gyakorlati megvalósítására azonban csak 1808-tól került sor, amikor a bécsi udvar végre megerősítette József nádor fölhatalmazását.

A terv nagyjából arra a részre vonatkozott, amely a mai Erzsébet hídtól a mai Szabadság térig terjed, ahol az úgynevezett Újépület - katonai rendeltetésű komplexum - megnehezítette a további utcanyitást. A későbbi városbővítést Hild nagyjából a mai Szent István park tájáig tervezte. Itt egy kör alakú teret alakított volna ki - ez azonban nem valósult meg. Szerencsére megvalósult és máig élvezetes látványt nyújt két másik belvárosi tér, a Vörösmarty - egykor Színház - és a József nádor tér, amelyek a terekben szűkölködő Pestnek ma is lélegzetet adnak. A mai Erzsébet tér egykor piactér volt, és ezért persze eredetileg nem volt parkosítva.

Hild egyébként párhuzamos utcákat tervezett a két végpont között, ezeket merőlegesen metszik az ugyancsak párhuzamosan vezetett, a Dunától az Országút (mai Bajcsy-Zsilinszky út) felé irányuló utcák. A Városliget felé is tervezett bővítést utcák nyitásával, ezek közül legfontosabb a mai Király utca, amelynek a Terézvárosi templomig vezetett szakasza a 19. század első harmadában épült be.

Hild János városszabályozási tervének egyik új vonása, hogy szabályos utcahálózattal alakított bővítést tervez, figyelemmel van a meglévő épületekre, és gondol a már más irányban (például a Városliget felé) továbbterjedő utcahálózatra is. Legfontosabb eleme azonban a „szépítés” elve, s ez a városrendezés terén új szempontként korántsem magától értetődő. Kevés város van, ahol az esztétikai szempontokat ilyen tudatosan vették figyelembe a tervezés során.

Ennek az elvnek az érvényesítése érdekében hozta létre József nádor a Szépítő Bizottmányt. A Hild-terv és a Szépítő Bizottmány egyaránt fontosak a klasszicista Pest alakulása szempontjából.

A klasszicizmus stílusa, amely jórészt a felvilágosodás eszmeáramlatainak fejleménye volt, ez idő tájt Európa6