Zádor Anna: Klasszicista Pest - A mi Budapestünk (Budapest, 1993)
József klasszicista stílusban átépítette, halála után Koch Henrik (1781-1861) fejezte be. Az átépítések során többféle módosítás történt. A Henszlmann utcai homlokzatot - a főhomlokzat tagolását követve - Borbíró Virgil készítette 1934-ben, oszloptagolta bejárati csarnoka, lépcsőháza és néhány emeleti terme azonban még őrzi az eredeti kialakítást. Ehhez az épülethez is sok kulturális és történelmi esemény fűződik. A harmincas években irodalmi kör színhelye, 1849-50-ben Helfrich és Haynau otthona és Batthyány Lajos elfogatásának színtere volt. 1930-56 közt a Fővárosi Képtár működött itt, majd mindmáig a Petőfi Irodalmi Múzeum. Mem részletezzük a belváros egyes utcáiban található, még megmaradt klasszicista épületeket, inkább kifelé haladunk tovább. Ez akkoriban két irányban volt lehetséges. Az egyik a Ludovikához vezető Üllői út, amelynek torkolatánál áll az egykori Mária Terézia laktanya (Üllői út 45.). Ezt 1845-től Kasselik Ferenc kivitelezte, feltehetően Hild József korábbi tervének figyelembevételével. Az egyszerű, többemeletes épület nem annyira építészeti jellemzői, mint történelmi szerepe miatt nevezetes. A kaszárnya építését zavarta és lassította Bécs - hiszen ezt is az önállósulás egyik jelének tekintették -, egy századdal később pedig, 1956-ban a forradalom egyik fontos színhelye lett. A történelmi napok számos eseménye és tragédiája fűződik ehhez az épülethez, az akkori Kilián laktanyához. A Ludovikához közel, az Üllői úttal párhuzamosan helyezkedik el az egyetemi Füvészkert, amelynek főépülete egy villa - ritka épülettípus a korabeli Pesten. Az Orczy-kertben álló villa 1802-1803 körül épített, tégla alakú, emeletes épület, kecses formái, könnyed díszei, valamint a háromtengelyes középső részt tagoló négy oszlop - amelyeken az emeleti erkély nyugszik - olyan vonások, amelyek az épületet a milánói klasszicizmussal rokonítják. Adatok hiányában is valószínű, hogy Pollack Mihály korai műve. Későbbi módosítások ellenére eredeti, kecses báját máig megőrizte. Tökéletesen megfelelhetett a kor ízlésének, hiszen a legkorábbi útikalauzokban gyakran említik, és számos grafikai ábrázolása is maradt ránk. A belvárosból kivezető útvonalak közül az egykori Országútnál induló, és a Városligetbe vezető Király utca volt a legfontosabb. Az egyik legérdekesebb épület eb52
