Zádor Anna: Klasszicista Pest - A mi Budapestünk (Budapest, 1993)
A korszak, amelynek pesti városképét felidézzük, a 19. század első négy évtizede. Aki a mai Pest emberekkel és járművekkel zsúfolt utcáit járja, alig hiszi el, hogy másfél századdal ezelőtt még csöndes, családias volt ez a város. Noha ez a kor Pest és az ország fejlődésének egyik legélénkebb szakasza - politikai, társadalmi, kulturális és gazdasági tekintetben egyaránt az élénk változások valahogyan a házakon belül zajlottak. Ennek megértéséhez azonban egy kissé régebbre kell tekintenünk. A mai Budapest három városból keletkezett: a Duna jobb partján, a Várhegyen és annak lejtőjén elterülő Budából, a tőle északra fekvő dombos, lankás vidéken épült Óbudából, végül a Duna bal partján lévő Pestből, amely a 18. század utolsó harmadától - a hol jozefinizmusnak, hol felvilágosodás korának, hol klasszicizáló késő barokknak nevezett kortól - kezdve hihetetlen gyors és gazdag fejlődésnek indult. Buda ekkoriban válik közigazgatási és kormányzási központtá, s a nagyszámú hivatalhoz természetesen szolgáltatóipar és kereskedelem is járul. Lakói főként német származásúak. Óbuda nagyrészt a Zichy grófok családi birtoka, szőlőműveléssel és mezőgazdasággal foglalkozók lakják. Népessége igen vegyes összetételű. Pest lakossága korszakunkban túlnyomóan magyar, a város már a 18. század közepe óta kezd az ország ipari és kereskedelmi központjává válni, minek következtében egyre sürgetőbben merül fel a bővítés kérdése. TUDATOS VÁROSFEJLESZTÉS Az új városrész - az uralkodó nevét viselő Lipótváros - első terveit 1787-ben készíti Jung József építőmester. A bővítés érdekében először is a forgalmat gátló városkapukat bontják le, a Kecskeméti kaput (a mai Kálvin téren) 1795-ben, a Hatvani kaput (a Múzeum körút és Magyar utca között) 1803-ban. A Lipótváros első szabályozási és parcellázási tervét 1789-ben dolgozták ki, feltehetőleg régebbi előmunkálatok alapján. A fejlődésnek igazi lendületet József nádor (1796-1847) hivatalba lépése ad, aki már 1801-től olyan javaslatokat dolgoztat ki, amelyek a város szépítését tartják szem előtt. 1804-ben a nádor megbízza Hild 3
