Zádor Anna: Klasszicista Pest - A mi Budapestünk (Budapest, 1993)

A Nákó-palota Vasqüez metszetén

képviselik. Alapkőletétele, majd elkészülte olyan jelentős esemény volt, hogy az ország legsikeresebb festőjét, Barabás Miklóst bízták meg az ünnep megörökítésével.

A mára sajnos már eltűnt Kirakodópiac pompás épületei azonban nemcsak igény, ízlés és építészi tehetség magas szintjéről győznek meg minket, íianem azt a nagy átalakulást is érzékeltetik, aminek itt tanúi lehettünk. Mayerffy, Mákó vagy Oilman a vegyes származású, új kereskedői, iparosi, bankári réteg kialakulását jelzik. Egyúttal annak a reprezentációs igénynek is képviselői, ami például az üllman-ház (később Európa Szálló) emeleti, oszloptagolta dísztermét jellemezte. A terem falait Marco Casagrande (1806-1880) reliefjei díszítették, így méltó keretet biztosított azoknak a zenei eseményeknek, amelyeket a kultúra iránt is fogékony házigazda vendégei szórakoztatására rendezett. Szerencsére az egykori Kirakodótér Budapest ostromáig nagyrészt megőrizte a 19. század harmadik évtizedében kialakult képét, elegáns házsorát. A Lánchíd megépítésével nagy változás állt be, és a rakodó jelleg mindinkább megszűnt. Az egyenletes házsort csak a századfordulón épült Gresham-palota színekben és formákban gazdag szecessziós homlokzata (1905-07) törte meg (Quittner

33