Zádor Anna: Klasszicista Pest - A mi Budapestünk (Budapest, 1993)

A Bazilika, mint közismert, nem az eredeti terv szerint épült fel. Az idősödő mester talán nem vette eléggé figyelembe a talaj megkövetelte szilárdsági előírásokat: a kupolát tartó pillérek beomlottak. 1867-ben, Hild halála után Ybl Miklós (1814-1891) vette át az építés vezetését, és a cinquecenteszk jelleget erősítve, még ünnepélyesebbé alakította a tervet, felhasználva a historizmus gazdag díszítőtárát. Ő sem érte meg azonban az épület befejezését. Ez a munka Kauser Józsefre várt (1848-1919). A templomot 1905-ben szentelték fel. Kétségtelen, hogy a hosszú építési idő folyamán nemcsak Ybl és Hild eredeti elgondolása módosult, hanem az építészeti felfogás is. A klasszicista alapelképzelést a historizmus szellemében formálták tovább.

A historizmus a 19. század utolsó harmadának építészeti stílusa. Jellemző vonása, hogy megelőző korszakok építészeti alkotásaiból, főként azok díszítőelemeiből válogatja össze a maga számára megfelelőt. Ezért is nevezik sokfelé eklektikának. Amíg a klasszicizmus a harmónia és a nyugalom, a puritán, otthonát és családját kedvelő polgár igényeit elégítette ki, addig a historizmus a fejlődő ipar és kereskedelem, a rohamosan növekvő nagyvárosok által megkívánt reprezentatív jelleget nyújtotta az építészet terén. Mivel az új stílus kialakításánál minden ország elsősorban a saját hagyományaiból merít, az általában nemzetközinek vélt historizmus nálunk is fontos előzménye annak a törekvésnek, amely a századfordulón és az utána következő években sajátos nemzeti stílus kialakítására törekedett.

A historizmus gazdag formakultúrájának egyik legjellegzetesebb példája a Bazilika. Belsejét gazdag és igényes alkotások díszítik. A századvég és a századforduló neves festői és szobrászai szinte hiánytalanul szerepelnek itt, sőt még a huszadik század néhány kiválósága is.

A Bazilika jó fél század küzdelme és igyekezete révén azzá vált, aminek eredetileg szánták: egy öntudatos, társadalmilag és gazdaságilag emelkedő új városrész reprezentatív jelképévé. A második világháború a Bazilika előtti (Szent István) tér néhány sarokházát romba döntötte. A jelentősen megnövekedett homlokzat előtti terület így nagy egyházi és nemzeti ünnepségek (Szent István napja) alkalmas színhelye lett.

14