Molnár József - Szilas Péter: Esti fények - A mi Budapestünk (Budapest, 1993)
méretű „lámpaházban” több, összesen 48 kW teljesítményű fényvetőt helyeztek el. A műszaki fejlődést kihasználva az energiafelhasználást azóta az ötödére lehetett csökkenteni. A korszerű villamos közvilágítás terjedésével a hatvanas években tovább csökkent a gázlámpák száma. Ezeket elsősorban műemléki környezetben, például az Állatkertben vagy a Palota úton működtették tovább. A még meglévő 122 darab - mint technikatörténeti emlék - remélhetőleg túléli a modernizálás megpróbáltatásait. A SÁRGA FÉNY A minden korábbinál jobb hatásfokú fényforrás, a nátriumlámpa külföldön a hatvanas évek végén indult dia- dalútjára. Budapesten a hetvenes évek elején kezdtek kísérletezni vele. 1972-ben az Alkotmány utcában szerelték fel az első nátriumlámpás berendezést, majd a Lánchidat és az alagutat világította meg a sárga fény. A közvilágítás fejlődésének egyik jellemző sajátossága, hogy az új technikai eszközök, lehetőségek hamarabb jelennek meg, mint ahogy az előzőek alkalmazása általánossá válik. A legforgalmasabb útvonalakon és a Belvárosban többszöri lámpageneráció-váltás volt, mialatt a külső területeken nem történt korszerűsítés. A gyarapodó lámpaszám és az üzemeltetési költség növekedése hamar nyilvánvalóvá tette, hogy az izzólámpás világítás hosszabb távon tarthatatlan. E felismerést követve született meg a sokak által bírált, de hasznossága folytán az egész országban rohamosan elterjedt új lámpatest. Ez a hagyományos izzólámpával szemben a korábbi évi négyszeri csereigényt majdnem tizedére csökkentette, fényereje pedig az előzőének több mint ötszöröse volt. Legnagyobb érdeme talán mégis az, hogy ezzel a fővárosban kezdetét vette a fényforrások és lámpatestek széles körű, évekig tartó cseréje. A hetvenes évekre, elsősorban a lakótelepi építkezések miatt, a hálózat nagy mértékű terjeszkedése jellemző. Sajnos a lakótelepek szürkeségét, egyhangúságát a közvilágítás sem oldotta. Ugyanaz a néhány lámpatípus köszön vissza, bárhol is jár az ember. Történt ugyan néhány kísérlet, mint például az óbudai Fő téren, amely a környezethez jobban illeszkedő régies lámpákkal igyekezett a sajátságos hangulatot visszaadni, ám ez eddig nem nagyon terjedt el. 42