Molnár József - Szilas Péter: Esti fények - A mi Budapestünk (Budapest, 1993)
tás tervezésében és megvalósításában jeleskedett. Minden más hazai sportpályát jóval megelőzve elhatározta, hogy olyan világító berendezéssel szereli fel Latorca utcai pályáját, amilyen megoldást eddig csak a tengeren túl alkalmaztak. A sporttelep négy sarkán 28 méter magasságú vasoszlopokat állítottak fel, és oszloponként 12-12 reflektort szereltek fel rájuk. A lámpák már az első üzembe helyezés alkalmával nappali fényt sugároztak a játszótérre, sőt a levegőben szálló labdát is megvilágították. Az 1939 júniusában átadott létesítmény új színnel gazdagította a főváros sportéletét. Ezekben az években fellendült a reklámvilágítás is. 1933 végén már 1391 reklámvilágítás volt az Elektromos Művek hálózatára kapcsolva. Az üzletek kirakat- és reklámvilágítása később szinte beépült a közvilágításba, az esti utcakép része lett. Az Elektromos Művek 1937-ben jelentette, hogy a fővárosban már 3300 reklámvilágítás működik, egyben megállapították, hogy a reklámvilágítási fogyasztók száma közel sem éri el azt a mennyiséget, amely a milliós főváros igényével vagy adottságaival arányban állna. A kereskedők talán még nem ismerték fel az új reklám lehetőségeit. Láthatáron a háború A harmincas évek közepén 25 100 közvilágítási lámpa volt a fővárosban, és a korábbi program szerint ennek 92 százalékát már csoportosan kapcsolták. A légvédelmi szempontból szükséges teljes elsötétítéshez, vagyis az összes lámpa egyetlen helyről való ki-bekapcsolásá- hoz még több mint kétmillió pengőre volt szükség. 1937-ben - általános légoltalmi riadópróba keretében - rendezték meg első ízben a közvilágítási hálózat elsötétítő gyakorlatát. A központi kapcsolású berendezések kifogástalanul működtek, a rendszerbe bevont lámpaszám ekkor elérte a teljes állomány 93,5 százalékát. Az 1939 októberében megtartott légvédelmi és légoltalmi gyakorlatok során 7600 elsötétítő lámpaernyőt szereltek fel a közvilágítási lámpákra, és 410 kapcsolónál létesítettek feszültségcsökkentő berendezést. Az Elektromos Művek volt a riasztó és elsötétítő szolgálat ellátására kijelölt intézmény, e feladatok a felelősséggel együtt a vállalatra hárultak, hiszen a légitámadások 36
