Molnár József - Szilas Péter: Esti fények - A mi Budapestünk (Budapest, 1993)
ta a közvilágítás hiányossága. Budapest világvárosi rangjának egyik előfeltétele volt - mint bárhol a világon - az utcák színvonalas megvilágítása. A kérdés a főváros Törvényhatósági Bizottságának ülésén már így vetődött föl. A villamos közvilágítás körüli huzavonát az áramszolgáltatók is megunták, hiszen erre a feladatra már felkészülten vártak. A Budapesti Általános Villamossági Rt. 1909-ben felajánlotta, hogy a Rákóczi út Múzeum körút és Erzsébet körút közötti szakaszán saját költségén közvilágítást létesít. 1909. április 8-án a Múzeum körút és az Erzsébet körút között 38 darab próbalámpát helyeztek üzembe a Rákóczi úton. Az Oetl-cég által gyártott kilencméteres oszlopokra felszerelt 37 V-os Siemens gyártmányú ívlámpák mintegy 8 lux értékű megvilágítást szolgáltattak. A 110 V-os egyenáramú fogyasztói hálózatról ellátott lámpákat a gyalogos lámpagyújtoga- tók a petróleum- és gázvilágításhoz hasonlóan kézzel kapcsolták be és ki. 1910- re a villamosenergia-rendszerek és közvilágítási fényforrások fejlesztése a villamos világítást egyre gazdaságosabbá tette. Budapesten a 4600 petróleummal működő közvilágítási lámpa üzemeltetése egyenként évi 40 korona volt, egy villamos izzólámpa viszont már csak 27-30 korona költséget jelentett. A főváros 996 villamos ívlámpát tervezett felállítani, de az elképzelést egyelőre luxusnak minősítették, hiszen azokban az időkben Berlinben 998, Bécsben 1110 lámpa működött... 1911- ben Budapest Törvényhatósági Bizottsága elhatározta, hogy Kelenföldén a lakosság és az ipar áramszükségletének ellátására saját kezelésű erőtelepet létesít. Felismerték, hogy az energiarendszer gazdaságos működését csak a nagy mennyiségű energiaértékesítés biztosíthatja, ezért a közvilágítás fejlesztését is felgyorsították. A három évre tervezett programot egy év alatt valósították meg! Utcai lámpát kaptak a Duna bal partját követő körutak, a Kossuth Lajos utca, az alsó rakpart egy része. A közgyűlés további utakra is engedélyezte a villamos ívlámpák felállítását, így például az Állatkerti körúton és a Podmaniczky utcán. Üzembe kerültek a Duna-parti korzók ívlámpái is. A lámpákat tartó kandeláberek általában hengerelt Mannesmann-csőből készültek, dekoratív öntöttvas talpazattal. 22