Prohászka László: Lengyel emlékek - A mi Budapestünk (Budapest, 2001)
szentté avatott lovagkirály édesanyja lengyel volt: a Piast-házból származó Rycheza hercegnő, így László előbb tanult meg lengyelül, mint magyarul. (A magyarországi lengyelek számára 1996-tól június 27-e, László-nap országos ünnep.) Károly Róbert felesége, Eokietek Erzsébet személyében lengyel származású királynéja volt Magyarországnak, elsőnek az ő fia, az Anjou-házból származó Nagy Lajos király szerezte meg a lengyel koronát a magyar mellé. A XV. században I. ülászló, a Ja- gelló-dinasztiából származó lengyel király lett a magyar uralkodó. A szintén Jagelló II. ülászlót és fiát, II. Lajost cseh és magyar királlyá koronázták, 1575-ben pedig Erdély fejedelmét, Báthory Istvánt választották lengyel királlyá. Az uralkodók megítélésében néhol eltérő a két nemzet történetírása. Nagy Lajost a lengyelek nem sorolják legnagyobb királyaik közé, a tétován, mindenre rábólintva kormányzó II. ülászló viszont a Dobzse László gúnynevet kapta magyar kortársaitól. I. ülászlóról és II. Lajosról ellenben ma is számon tartjuk, hogy életüket áldozták Magyarországért... Az uralkodók közül többen kaptak szobrot a magyar fővárosban. Szent László (1046-95) király egészalakos, álló szobra látható az Országház Dunára néző homlokzatán (Vasadi Ferenc alkotása) és a Parlament kupolacsarnokában (Róna József munkája). A máriaremetei kegytemplom melletti parkban 1938-ban állították fel Szent László műkőből készített, álló testhelyzetű portréját. Krasznai Lajos alkotása nem lépett túl a kor neobarokk egyház- művészeti tradícióin. A király bal kezét az Árpád- ház címerével díszített, hatalmas pajzson nyugtatja. Jobb kézfeje hiányzik - minden valószínűség szerint ebben tarthatta híres fegyverét, a csatabárdot. A talapzat gótikus mintázatú, négy oldalfalán a következő feliratok olvashatók: Szent László / Magyarország vitéz királya. / Erényességével / nemessé tette népét. / Vitézségével / naggyá tette 6
