Prohászka László: Lengyel emlékek - A mi Budapestünk (Budapest, 2001)
Budapest legnagyobb temploma, a Szent István- bazilika 1851 és 1906 között épült fel Hild József, illetve az ő munkáját jelentősen módosítva folytató Ybl Miklós tervei szerint. (Ybl halála után az építkezést Kauser József fejezte be.) A nyolcezer fő befogadására alkalmas, historizáló stílusú templom belső terét a kor legkiválóbb magyar művészeinek alkotásai díszítik. A szobrászati alkotások közül érdemes megemlíteni a kiváló magyar szobrász, Fadrusz János egyik utolsó művét, Szent László király 1903-ban mintázott, carrarai márványból faragott szobrát. A kétszeres életnagyságú alkotást a Bazilika közel száz méter magas kupoláját tartó dél-keleti pillérköteg falának félkörívű fülkéjében helyezték el. Az 1192-ben szentté avatott lovagkirály jobb kezében tartott kard keresztvasa a keresztény hit jelképeként emelkedik a magasba... Az egyházi vonatkozású budapesti lengyel emlékek között 11. János Pál pápa (1920—) első magyarországi látogatásával kapcsolatos a Szent István-bazilika egyik emléktáblája. A lengyel származású szentatya 1991-es apostoli útja során beteg hívőkkel találkozott a templomban. A bazilika főbejáratának bal oldali kapuja fölött fekete- márvány-táblán, aranyozott betűkkel a következő szöveg olvasható: II. JÁNOS PÁL pápa / 1991. augusztus 17-20-ig hazánkban tartózkodott. / Augusztus 20-án reggel Bazilikánkban / az idős és beteg hívekkel találkozott. /Ezt követően a Hősök terén a / dicsőséges Szent Jobb jelenlétében /Szent István napi misét mutatott be és / szólt a nemzethez. Kőbányán 1900. június 27-én szentelték fel a magyar szecessziós építészet egyik különlegesen szép alkotását, a Lechner Ödön tervezte Szent László plébániatemplomot. Egyedi érdekesség, hogy az épületet kívül díszítő Zsolnay-cserépdíszeken kívül, a templom főoltára és a szószék is mázas Zsolnay-kerámiából készült. (A templom a második világháborúban súlyos károkat szenvedett. 45
