Prohászka László: Lengyel emlékek - A mi Budapestünk (Budapest, 2001)

cista stílusú palota, az egykori István Főherceg Szálló falán 1926-ban helyezték el Bem József (1794-1850) bronzból öntött domborművét, Farkas Zoltán munkáját. (Több más szervezet mellett 1996-tól ebben a házban működik a Fővárosi Lengyel Kisebbségi Önkormányzat.) A portré megformálásához a művész Bem segédtisztje, Petőfi Sándor 1849-ben készített, napjainkban az Országos Széchényi Könyvtárban őrzött híres grafikáját vette alapul. A vörösmárvány-keretbe foglalt, négyzet alakú reliefen a balra tekintő arckép alatt a Bem tábornok felirat olvasható. A dombormű fölötti fehérmárvány-táblára a következő szöveget vésték: E házban lakott 1848. nou. 9-27-ig / BEM JÓZSEF tábornok. /Lengyelország szülötte, / Magyarország hőse, / Törökország halottja. / Emlékének a Magyar-Lengyel Egyesület / 1926.

A dombormű alatti, 2000-ben készült márványtáblán a magyar szöveg lengyel nyelvű fordítása olvasható.

A Törökországban muzulmán hitre tért Bem - Murád pasa néven - Aleppo kormányzójaként halt meg 1850. december 10-én. Hamvait 1929-ben hazavitette a lengyel kormány. Az Aleppóból Tar- nówba tartó vonat 1929. június 27-én megállt Budapesten, ahol a főváros lakossága a Magyar Nemzeti Múzeum előtt tiszteleghetett Bem apó koporsója előtt. Az esemény rádöbbentette a magyarokat, hogy a szabadságharc legendás tábornokának nincs köztéri szobra az országban. (Marosvásárhelyen 1880-ban állították fel Huszár Adolf Bem- szobrát, amelyet azonban Erdély elcsatolása után ledöntöttek.) Az 1929-ben megalakult Magyar Nemzeti Bem Szoborbizottság báró Balás György elnöklete alatt gyűjtést indított a lengyel tábornok fővárosi szobrára. 1932-re jelentős összeg gyűlt össze, így a bizottság felkérhette Istók János szobrászművészt Bem apó emlékművének elkészítésére. A szobor helyéül a II. kerületi Pálffy teret jelölték ki. (A tér 1950 óta viseli Bem József nevét.)

Istók hamarosan bemutatta tervét. A főaiak tet18