Juhász Gyula - Szántó András: Szállodák - A mi Budapestünk (Budapest, 1999)

még „divatárusító osztály” is várta a vendégeket. Ebben a népszerű uszodában adtak ki először „szabadúszói” oklevelet a feltételeket teljesítők részére: „Ezen oklevéllel tanúsítjuk, hogy N. úr(nő) a mell- és hátúszásban, valamint ugrásban előttünk kitűnő próbát tett, minélfogva szabad úszónak nyilvánítottuk és részére ezen oklevelet kiadtuk. Budapesten, 1911. július 28. Kesztlerl. úszómester, Imitz K. vezető úszómester. ”

1920-ban egy bank kezébe került az épület- együttes, s az uszoda helyén mozi létesült, a fürdő többi részéből pedig 1922-ben kialakították 160 szobával a Continental Szállót. Hamarosan a népfürdőt és a kádfürdőrészleget is bezárták, 1929-re a fürdési lehetőség végleg megszűnt, de a szálloda szobáiba bevezették a gyógyvizet. A moziból a második világháború után hamarosan színház, majd a Tarka Színpad lett, amely 1963-ig működött, a szálló pedig még 1970-ig fogadott vendégeket. A szecessziós stílusú, szép épület ettől kezdve rohamosan pusztul. Mára csupán tragikus romjai maradtak azoknak a hatalmas üvegkupoláknak, gyönyörű, rézdomborműves fürdőzőjeleneteknek, díszes oszlopfőknek, dekoratív részleteknek, melyeket a tervezők a század elején a Hungária fürdő épületébe álmodtak. Bármi készül itt, már legjobb esetben is csak a Dohány utcai homlokzat menthető meg.

PANORÁMA Hotel, azelőtt GOLF Szálló XII., Rege út 21.

A harmincas évek végén a BSZKRT (Budapest Székesfővárosi Közlekedési Rt.) is szállodaépítésbe fogott a Széchenyi-hegyen, az idegenforgalom fellendítését és vele a fogaskerekű vasút forgalmának növelését remélve. Sok neves építész tette szóvá, hogy a BSZKRT historizáló szállóépülete inkább középkori vadászkastélyra, mintsem modern szállodára emlékeztet. Ma a Széchenyi-hegy azon kevés szállói közé tartozik, melyek eredeti funkciójukat a mai napig megőrizték.

41