Prohászka László: Duna-korzó - A mi Budapestünk (Budapest, 1998)

nuár 17-én megnyílt, a Hungáriához hasonlóan öteme­letes, pazar eleganciával berendezett, külsejében is im­pozáns szálló szolgáltatásainak magas színvonalával hamarosan nemzetközi elismerést szerzett. Berende­zése nemcsak ízléses és gazdag, de egyenesen fény­űző volt. Olvasóterme megjelenésében főúri kastélyok könyvtáraival vetekedett. Néhány évvel korábban a Hungáriában még műszaki szenzáció volt az elektro­mos felvonó, a Ritzben már magától értetődő, termé­szetes szolgáltatás. Amint megkezdődött a Ritz építése, azonnal fej­lesztésbe kezdett a vetélytárs, a Hungária Nagyszálló. A cég vezetése megvásárolta a Mária Valéria (ma Apá­czai Csere János) utca 5. számú épületet, hogy ott he­lyezze el mosodáját, fehérneműraktárát és karbantartó részlegét. A főépület így megszabadult a napi műkö­déshez feltétlenül szükséges, ám egyre nagyobb hely­igényű kiszolgáló egységektől. A Ritz megnyitásával létrejött az a szállodasor, amely­ről joggal írta Granasztói Pál Budapest arculatai című könyvében, hogy „egységességével Budapest egyik városépítészeti attrakciója, látképének lényeges tar­tozéka volt". Stílusukat tekintve a Duna-parti szállodák abba az építészeti irányzatba illeszkedtek, amely a XIX. század végén az Osztrák-Magyar Monarchia nagyobb városai­nak jelentős középületeit jellemezte. Ezek az épületek felépülhettek volna Bécsben, Temesváron, Prágában, Lembergben vagy Zágrábban is. Az új szállodák, kü­lönösen a Hungária és a Ritz viszont egyedi értéket képviseltek, kiemelkedtek a kettős monarchia terüle­tén lévő hasonló - egyébként gyakran magas színvo­nalú - építészeti alkotások sorából. Mégsem ezáltal váltak igazán híressé. A szállodasor tagjaiként harmo­nikusan belesimultak Pest panorámájába, olyan eszté­tikus építészeti együttest alkotva, melyre méltán volt büszke az 1892-től székesfőváros rangra emelt és 1913- ban már közel egymillió lakosú Budapest. Az első világháború idején aztán a szállodák forgal­ma jelentősen visszaesett, olyannyira, hogy a Ritz ko­moly gazdasági gondokkal küzdött. A nehéz helyzetbe 23

Next

/
Thumbnails
Contents