Prohászka László: Duna-korzó - A mi Budapestünk (Budapest, 1998)

A koncertek mellett számos társadalmi esemény zaj­lott az épületben. A Vigadó nagytermében tartották 1867. június 9-én I. Ferenc József és Erzsébet királyné koronázási lakomáját. A terem később is a legválto­zatosabb programoknak adott helyet, komolyzenei elő­adásoktól kabaréig, sorsjátékhúzástól politikai rendez­vényekig. Az 1838-as árvíz szomorú tapasztalataiból okulva az 1850-es években az Első Dunagőzhajózási Társaság és Pest városa a Lánchíd hídfője körzetében megkezd­te a rakpart kiépítését. Reitter Ferenc nagyszabású ter­vei alapján 1865-66-ban kiépült az árvíz ellen máig biz­tos védelmet nyújtó rakpart a Zoltán utcától egészen a mai Petőfi térig. Nem egyszerű árvízvédelmi mű és rakpart létesült, hanem jelentős területek feltöltésével új Duna-part jött létre. A város vezetésének döntenie kellett. Valóra vál­jék József nádor és Széchenyi István álma, a fákkal, sé­tányokkal szegélyezett Duna-part, vagy parcellázások­kal új épületsor létesüljön a folyó mellett nyert új terü­letsávon? A pénzügyi szempontok - mint oly sokszor - ezúttal is megelőzték a parkokra, fákra vágyó polgárok óhaját. A Dunától elhódított méregdrága telkeken épít­kezésbe fogtak. A KORZÓ TÖRTÉNETE A KIEGYEZÉSTŐL 1945-IG Az 1867-es kiegyezés sohasem látott lendületet adott az új építkezéseknek. A politikailag konszolidálódott, az Osztrák-Magyar Monarchiában ekkor társországgá emel­kedő Magyarország gyors ütemű gazdasági fejlődés­nek indult. Az Alsó Dunasoron feltöltéssel keletkezett területet eredetileg tizenegy házhelyre osztották. Végül tíz telken összesen hét épületet emeltek 1866 és 1872 között. (A legdélibb, XI. számú telken nem épült semmi, itt alakí­tották ki később a Petőfi teret.) A pesti Duna-part épületsorának északi végpontján Gottgeb Antal tervei alapján 1868-ban épült fel a Stein- ház. (Szomorú hírnévre akkor tett szert, amikor Nyáry 9

Next

/
Thumbnails
Contents