Prohászka László: Duna-korzó - A mi Budapestünk (Budapest, 1998)

A koncertek mellett számos társadalmi esemény zajlott az épületben. A Vigadó nagytermében tartották 1867. június 9-én I. Ferenc József és Erzsébet királyné koronázási lakomáját. A terem később is a legváltozatosabb programoknak adott helyet, komolyzenei előadásoktól kabaréig, sorsjátékhúzástól politikai rendezvényekig.

Az 1838-as árvíz szomorú tapasztalataiból okulva az 1850-es években az Első Dunagőzhajózási Társaság és Pest városa a Lánchíd hídfője körzetében megkezdte a rakpart kiépítését. Reitter Ferenc nagyszabású tervei alapján 1865-66-ban kiépült az árvíz ellen máig biztos védelmet nyújtó rakpart a Zoltán utcától egészen a mai Petőfi térig.

Nem egyszerű árvízvédelmi mű és rakpart létesült, hanem jelentős területek feltöltésével új Duna-part jött létre. A város vezetésének döntenie kellett. Valóra váljék József nádor és Széchenyi István álma, a fákkal, sétányokkal szegélyezett Duna-part, vagy parcellázásokkal új épületsor létesüljön a folyó mellett nyert új területsávon? A pénzügyi szempontok - mint oly sokszor - ezúttal is megelőzték a parkokra, fákra vágyó polgárok óhaját. A Dunától elhódított méregdrága telkeken építkezésbe fogtak.

A KORZÓ TÖRTÉNETE A KIEGYEZÉSTŐL 1945-IG

Az 1867-es kiegyezés sohasem látott lendületet adott az új építkezéseknek. A politikailag konszolidálódott, az Osztrák-Magyar Monarchiában ekkor társországgá emelkedő Magyarország gyors ütemű gazdasági fejlődésnek indult.

Az Alsó Dunasoron feltöltéssel keletkezett területet eredetileg tizenegy házhelyre osztották. Végül tíz telken összesen hét épületet emeltek 1866 és 1872 között. (A legdélibb, XI. számú telken nem épült semmi, itt alakították ki később a Petőfi teret.)

A pesti Duna-part épületsorának északi végpontján Gottgeb Antal tervei alapján 1868-ban épült fel a Stein- ház. (Szomorú hírnévre akkor tett szert, amikor Nyáry

9