Buza Péter: Duna-hidak - A mi Budapestünk (Budapest, 1992)
Széchenyi a Lánchídtársaság alapítására felkért, s akinek családi címere a nagy műnek dísze lett, miután Marschalkó mintája alapján a Széchenyi Istvánéval együtt vasba öntötték. Érdekes epizódja a Sinák regényének, hogy amikor a bécsi kormány Kossuth Lajos kiadatását kérte a törököktől, azok a Sina-ügyre hivatkozva tagadták meg a kérést. Annak idején — üzente a fenséges padisah — ők is hiába kérték a vagyonát szökve mentő Sina visszatoloncolását. A második Sina György — bár, amint majd látni fogjuk, jó szerződést kötött a híd körüli szerepvállalásért — nagy kockázatot vállalt, amikor hagyta magát rábeszélni a közreműködésre. Nélküle a Lánchíd aligha épülhetett volna meg. 1840. július 28-án megkezdődött az első zárógát — a vizet a pilléralapozás térségéből kiszorító cölöpkarám — építése, 1841 karácsonyára készült el a második, 1942 nyarára a harmadik s a negyedik. Majd negyven centi átmérőjű, 20-24 méter hosszú, mázsányi kovácsoltvas kossal megfejelt szlavóniai fenyőszálakat vertek le a Duna medrébe, sűrű három sorban, közüket kék agyaggal kitapasztva, hogy a vizet ezekből a terekből kirekesszék. Sok ezer szálat, s mindre vagy négyszáz- szőr sújtott le a cölöpverő szerkezet. Két éven át ez volt a legjellemzőbb hang a Duna partjain, a tompa csattanások egyhangú, mégis oly szívesen hallgatott zenéje. 1842. augusztus 24-én került sor az alapkő letételének ünnepélyes aktusára a pesti hídfő alapgödrében úgy, hogy az ünneplőket a szó legszorosabb értelmében körülfogta a Duna. Felolvasták és elhelyezték az alapkő üregében a történéseket összefoglaló okiratot, némi arany- és ezüstpénzeket, majd ráemelték azt a szárharminc mázsás mészkövet, amely azóta is ott nyugszik, a pillér falai alatt. Hat évvel később már annyira haladtak a munkálatok, hogy decemberben a magyar, majd a következő év januárjában az osztrák ármádia is átvonulhatott az ideiglenesen lefektetett pallókon: a történelem elfoglalta a Lánchidat. S lévén stratégiailag is felettébb fontos létesítmény, már születésének pillanataiban végveszély fenyegette. Előbb Allnoch ezredes akarta a levegőbe röpíteni a szorongatott osztrák védelem érdekében — a lőporos hordók azonban nem sok kárt tettek Legenda, hogy nincsen nyelvük... /> 20