Gerle János: A pénz palotái - A mi Budapestünk (Budapest, 1994)

ominózus névsor majdnem két futballcsapatnyi építészt tesz ki: osztrák részről Ludwig Baumann, Fellner és Helmer, Karl König, Franz von Krauss, Ludvig Richter, Friedrich Schachner, Otto Wagner; magyar részről Al- pár Ignác, Baumhorn Lipót, Hubert József, Korb és Giergl, Körössy Albert, Lechner Ödön, Meinig Artur, Schannen Ernő.

A zsűri egyhangú döntése a „mérkőzést" magyar győzelemmel zárta; az első díjat Alpár Ignác, a másodikat a neves bécsi színháztervezők, Fellner és Helmer (budapesti munkáik az egykori Népszínház, amit Nemzeti Színházként bontottak le; a Somossy orfeum, ma Operettszínház és a Vígszínház), a harmadikat a Lechner Ödönhöz közel álló Kőrössy Albert, a negyediket Karl König kapta. Az eredményt a magyar sajtó valóban a magyar építészet diadalaként ünnepelte.

Nemcsak azért tökéletes a siker, mert magyar műépítő kapta meg az első díjat, s a megépítésre való megbízást, hanem különösen azzal, hogy minden magyar tervező munkája eredeti és figyelemre méltó s messzi felülmúlja az osztrák pályázókét. (Magyar Hírlap)

A résztvevők között a két legnagyobb építészegyéniség Otto Wagner és Lechner Ödön. CItóbbi pályaterve, több másikkal együtt elkallódott, így csak a korabeli tudósításokból ismerjük. A két tervet mégis érdemes összevetni. A Budapesti Hírlap ezt írja:

Egészen csudálatos a híres szecesszionista Otto Wagner terve. Majdnem olyan, mint egy óriási galambdúc, hosszúkás, keskeny, sűrűn egymás mellé rakott dísztelen ablakaival. Ha ez a modern építészeti stílus, még soká kell fejlődnünk, míg ebben gyönyörűséget találunk.

Wagner mindenesetre közvetlenül e terve után és ehhez hasonló felfogásban készítette el a bécsi Postatakarékpénztár tervét, mely valóban a modem építészeti stílus egyik legjelentősebbnek elismert előzménye.

... kiváló a Lechner Ödön terve, zseniális építőművészünk egyik legsikerültebb alkotása... A nagy Sansovino Zecca-jajut önkéntelen eszünkbe ezt a puritán egyszerűségű hatalmas kővárat látva, me31