Gerle János: A pénz palotái - A mi Budapestünk (Budapest, 1994)

szánt épület megrázóan elhagyatott színhelyként film- forgatások, alternatív művészeti akciók ideális terepe.

Az utcai szárnyak földszintje szolgálta az ügyfélforgalmat és az udvaron külön álló (1884-ben egy emelettel megtoldott) épületrészben kaptak helyet a dísz- és tanácstermek. Az utcai frontok emeletein nagyméretű, elegáns lakások voltak, amiket a sarokkupola mögött elhelyezkedő kör alaprajzú, öntöttvas szerkezetű lépcsőházból - tulajdonképpen körfolyosóval körülvett, lapos hajlású, tág orsóterű csigalépcső - lehetett megközelíteni. Ybl tervezte a bank második számú fióküzletének hatalmas épülettömbjét is a Kálvin téren, a Baross és Múzeum utca közötti telken. A bank bérháza 1872 és 1874 között épült fel, Ybl maga is itt lakott haláláig a Nemzeti Múzeumra néző harmadik emeleti saroklakásban. (A második világháborúban megsérült épületet később lebontották.)

A kiegyezést követő koronázási ünnepet Pest városa a Kereskedelmi banktól felvett hitelből rendezte meg az ettől fogva Ferenc József nevét viselő téren (Roosevelt tér), ahol a bank akkori irodája és évtizedekkel későbbi új székháza állt. A bankhálózat hirtelen fejlődésnek indult, 1869-re tizenhárom bank, hat takarékpénztár, két földhitelintézet működött az országban. Ugyanebben az évben a szuverenitást jellemző módon kísérő eladósodással együtt válságtünetek is jelentkeztek. 1872-ben kényszerült a magyar állam első ízben olyan kölcsön felvételére, amely korábbi adósságok visszafizetését szolgálta. Két év múlva már államcsőd fenyegetett, ezt csak a Rothschild-konzorcium által támogatott kincstárjegy-kibocsátással sikerült elkerülni. így került az 1867- ben alapított Rothschild érdekeltségű Magyar általános hitelbank első számú hitelezőként állambankári pozícióba.

A megerősödő gazdaság, új adók bevezetése, takarékos államháztartás és Széli Kálmán, majd a Tisza Kálmán miniszterelnök stabilizációs programjában főszerepet vállaló Wekerle Sándor pénzügyi politikája fokozatos fellendüléshez vezetett. 1878-ban létrejött a dualista alapon átszervezett Osztrák-magyar bank, a monarchia közös pénzügyeit szolgáló jegybank. A nyolcvanas években hatalmas beruházások kezdődtek, elsősorban a Kereskedelmi és a Hitelbank támogatásával. A Kereskedelmi bank 1880-ban vezette be a mai takarékbetét18