Gerle János: A pénz palotái - A mi Budapestünk (Budapest, 1994)
végül a gazdasági szorításban a fedezet nélkül kibocsátott öt-, tíz- és százforintos címletű Kossuth-bankók kiadását vállalta a pénzügyminiszterrel kötött szerződése keretében. A Kereskedelmi bank nevét is hordozó papírpénzek 1848 augusztusában kerültek forgalomba a Károly kaszárnyában (ma Városháza) berendezett nyomdából. A szabadságharc leverése után a rövid határidejű átváltási lehetőséget követően a Kossuth- bankókat katonai felügyelet mellett tüzelték el a mai Deák téren. Az osztrák kincstár által támasztott anyagi követeléstől megroppant bankot Bécs szívesen megszüntette volna, hogy helyére az Osztrák nemzeti bank pesti fiókját állítsa. Ez a fiók meg is nyílt 1851-ben, de az igazgatóságnak és a közgyűlésnek sikerült a Kereskedelmi bankot is megőriznie és 1854-ben Ferenc József kegyelmi rendelete feloldotta a szabadságharcot támogató pénzpolitikájának gazdasági következményei alól. A Színház (ma Vörösmarty) téren 1861-ben épült fel a Pesti magyar kereskedelmi bank első palotája az akkor lebontott harmincadhivatal helyén. A Hild József tervezte épületben a bankkal egy időben nyílt meg a Privorsz- ky-féle kávéház, amit 1870-ben Kugler Henrik vett meg. Tőle örökölte veje - mai névadója -, Gerbeaud Emil. A kereskedelmi bankkal egy időben épült fel a Budai takarékpénztár épülete a Fő utca Alagút felőli végén. A kétemeletes, nemes arányú, kőburkolatával újdonságnak számító ház hűlt helye ma Buda legszomorúbb pontja. Az 1949-ben bombasérülten lebontott ház megmaradt udvari árkádsorában évtizedeken át működött a Lánchíd presszó, a lebontás következtében külsővé vált belső tér szürreális színpadán. A presszó bezárása óta az épület maradéka - a tervező Ybl Miklós munkásságában a romantika és a neoreneszánsz közötti átmenetet jelző, kivételes érdekességű és szépségű kőfarag- ványokkal - ismét háborús romhalmaz. Az épületnek eredetileg csak a földszintjén működött bank, felette lakások voltak. Mint a kisebb bankok tucatjai, később átalakulva ez is más néven: Egyesült budapesti fővárosi takarékpénztárként üzemelt. Fáy bankja, a Pesti hazai első takarékpénztár 1858- ban írt ki pályázatot új székháza megépítésére, az Egyetem (Károlyi Mihály) és Reáltanoda utca sarkára. A tizennégy induló között volt Feszi Frigyes is, közvetle16
