Gerle János: A pénz palotái - A mi Budapestünk (Budapest, 1994)

ségének eredménye korai jelentkezése miatt mégis szükségszerűen áldozatául esett annak a sürgetőbb folyamatnak, amelyben a szabad, független és önző személyiség kiformálódott.

A késői reneszánsz korában Európa-szerte felbukkanó hatalmas bankárdinasztiák vagyonának eredete részben ahhoz a tömeggyilkossághoz nyúlik vissza, amellyel Szép Fülöp francia király megszerezte a templomosok vagyonát. (Magyarországon Anjou Károly Róbert, Szép Fülöp rokona és gyermekkori játszópajtása végzett kíméletlenül a templomosokkal.)

A nagy bankárcsaládok - különösen Itáliában - óriási tekintélyre és hatalomra tettek szert, ami megnyitotta előttük az utat a legmagasabb méltóságok eléréséhez. Leonardo és Michelangelo korának fejedelmei és pápái közül nem egy a bankárként meggazdagodott családok - Gonzagák, Esték, Mediciek - tagjaként került a trónra. II. Gyula (Medici) pápa háborúinak hitelezője Raffaelló- val festette meg - a Vatikánnal vetélkedve - villájának freskóit. E bankárok palotái vagyonuk és hatalmuk tükrei voltak. A XIX. század második felében emelt banképületek építtetői a párhuzam hangsúlyozása érdekében választották előképül ezeket az építészeti példákat, amelyek az egyházi-állami-pénzügyi hatalom ösz- szefonódását és eredményes működését reprezentálják, ráadásul olyan korban, amelynek társadalmi rendjét, kultúráját általában eszményinek tekintjük. (És ilyenként talán utolsónak is a történelemben.) A XIX. századi bankpalotáknak nemigen voltak funkcionális előképeik. A banktevékenység színhelye az ókori templomok után előbb a bárhol felállítható és gyorsan továbbvihető asztalka (mint láttuk, a bank szó innen ered), majd a kicsiny, eldugott pénzváltó üzlet volt. A nagyobb pénzügyi műveleteket a bankárok palotáinak falai között végezték. A kapitalista fejlődés a bankokkal szemben új követelményeket támasztott, melyek a szalonok és pénzváltó üzletek világán messze túlnőttek.

Angliában 1694-ben magántársaság formájában alakult meg az első jegybank, amely hamarosan állami monopóliumot kapott a bankjegykibocsátásra. Ennek mintájára sorra alakultak a nemzeti pénzintézetek, közöttük a Napóleon alapította Banque de France 1800- ban, és Napóleon bukásának egyik következményeként az Osztrák Nemzeti Bank 1816-ban. Ugyancsak Anglia

9