Prakfalvi Endre: Szocreál. Budapest építészete 1945 és 1959 között - A mi Budapestünk (Budapest, 1999)

AZ „R” ÉPÜLET MÁSODIK EMELETI ELŐCSARNOKA

volt a szakma és a politika számára az összegzésre. 1955-ben kapott Kossuth-díjat Rimanóczy Gyula mindenekelőtt a Budapesti Műszaki Egyetem rajztermi, „R” épületének a megtervezéséért (XI., Műegyetem rakpart). A nem teljes egészében kiépült, a század tízes-húszas éveinek skandináv romantikus-klasszicizáló építészetének világát idéző, eredetileg 135 méter hosz- szúra tervezett épület enteriőrjei érdemelnek különösképp figyelmet, ahogy azt a díj indoklásában is kiemelték. A részletek a stílusbeli elvárásoknak maradéktalanul megfelelnek, de a lépcsőház térszerkesztésének nagyvonalúsága és kivált ritkasága kiemeli az ötvenes évek alkotásai közül (építésztárs: Kleineisel János, 1951-55).

A méltatás ellenére megfigyelhető, hogy a tervezők az időszakban a stílus logikájából következően elsősorban a homlokzatra koncentráltak, a belső téralakítás nem volt igazán kiemelt jelentőségű. Kivételnek tekinthetők a népstadion reprezentatív belsői, a díszpáholy és öltözőépület. Árulkodó ebben a vonatkozásban a csepeli munkásszálló (XXI., Kossuth Lajos utca) „palota”-homlokzataival (az utcai homlokzat Dávid Károly, a kerti Boross Zoltán, Kosa Zoltán és Pfannl Egon terve, 1952-53), mögöttük a belső terek nyomottak,

54