Prakfalvi Endre: Szocreál. Budapest építészete 1945 és 1959 között - A mi Budapestünk (Budapest, 1999)

vellálás” egyik gyakorlati eszközét vélték meglelni a föld­alatti gyorsvasukban, mert az a dolgozók tömegét nagy távolságra és gyorsan szállítva példaszerűen demonst­rálhatta az emberről való gondoskodás sztálini elvét (az aktualizált három nyolcast: munka, pihenés, szórakozás­művelődés). A tervezés 1949-50 fordulója táján kezdődött meg. A nyomvonal kitűzésekor politikai döntéssel, a variá­ciók közül a legegyszerűbb, legrövidebb vonalhosszú­ságú megoldást választották: összeköttetés a két fő- pályaudvarral, illetve a Mépstadionnal a kormányzati negyeden keresztül. Az Astoriánál ekkor még nem ter­veztek állomást. A korszak voluntarizmusának megfelelő lendülettel indították a munkálatokat, majd a körülmények kény­szerének engedve módosították a határidőket, s csök­kentették a ráfordítást. Az építőktől megfeszített mun­kát követeltek, „meleg csákányváltással” vették át egy­mástól az emberek a műszakokat a frontokon, a gépe­sítés alig elképzelhetően alacsony színvonalú volt. A munka ásóval, lapáttal, kötéllel és vödrözéssel indult, és nem voltak építési tapasztalatok sem. Az „első ma­gyar fúrópajzs” csak az építkezések (1950-54) félide­jében, 1953 februárjában kezdett működni. A munkák felfüggesztésében döntő elem volt, hogy a Nagy Imre- féle új kormányprogram (1953. július 4.) a lakásépí­tésre helyezte a hangsúlyt. A Népstadion-állomás volt az egyetlen, amelynek műépítészeti kivitelezésére sor került. Nyiri István 1949-50 fordulóján még modern stílusban, aszim­metrikus, egykupolás felszíni állomást tervezett. Az át­tervezett kétkupolás épület - köztük hatvanméteres díszudvarral, szökőkúttal - 1952-ben szerkezetkészen állt. (A kupolás struktúra légoltalmi célokat is szolgált a dokumentumok bizonysága szerint a Moszkva téri ál­lomáson is.) Az épületegyüttes átadását a Népstadion felavatásához kívánták igazítani. Az elképzelések sze­rint 1954 végére a Kossuth térig kellett volna a sze­relvényeknek járniuk. A Sztálin tér 1952-ben már óvó­helyként lett volna használható. Közben a budai ol­dalon is megkezdődtek az alagútkihajtások. A pesti 41

Next

/
Thumbnails
Contents