Prakfalvi Endre: Szocreál. Budapest építészete 1945 és 1959 között - A mi Budapestünk (Budapest, 1999)

a Műegyetem „tudományosan elmaradt” professzorait, így a rövidesen elbocsátott Kotsis Ivánt, „aki a hallgatóságot elmúlt építészeti formák tervezésére kényszeríti”. A dolog „igazi szatírája csak ezután következett be - írja Kotsis önéletírásában a bolsevista kormányzat üldözni kezdte a korszerű felfogást az építészetben, és hivatalossá tette »az elmúlt építészeti formákat«, méghozzá ázsiai variációban”. Keserű szájízzel jellemezte Kotsis ezeket az éveket: „Akik elvhűek maradtak, azokat a kommunista uralom rövidesen félreállította, s így nem fejthették ki erejüket a helyreállító munkában, akik pedig behódoltak a bolsevizmusnak, azok eo ipso elvesztek a Hazára nézve, mert bolsevista metódusok mellett nem lehet alkotó munkát végezni.”

Az 1949. évi XXVI. törvény életbelépésével 1950. január elsején „valóra vált a dolgozók évtizedes álma”, a Hépköztársaság országgyűlése megteremtette a főváros és a környező városok, községek cjazdasági- közigazgatási egységét, Magy-Budapestet. így a szakma 1950-től újfent hozzákezdhetett az addigi „vázlatok” továbbfejlesztésével az új feladathoz: Budapest rendszerspecifikus rendezéséhez. Határvonalat is húztak, mondván: már befejeződött az új Budapestnek mint a proletárdiktatúra fővárosának az (át)építése, kezdődhet a szocializmus útjára lépett főváros megalkotása.

A politikai bizottság 1951 novemberében határozatban rögzítette elvárásait. Megjelölte az egy éven belül elkészítendő rendezési terv célját is: őrizze meg a történelmileg kialakult városszerkezetet, annak gyűrűssugaras jellegét a Sztálin térrel mint központtal, juttassa érvényre haladó hagyományainkat, segítse elő egy egészséges szocialista főváros megteremtését. A tizenkét évre tervezett programra 23 milliárd forintot irányoztak elő: közlekedésre kilenc, lakásépítésre hat, közútfejlesztésre három és fél, zöldterületekre két és fél, közműfejlesztésre kétmilliárd forintot.

Az önmagát történelmi nóvumként meghatározó hatalmi berendezkedés úgy telepedett rá a városra (az országra), hogy annak mind struktúráit, mind lakói életviszonyainak összességét megkísérelte a saját ma32