Prakfalvi Endre: Szocreál. Budapest építészete 1945 és 1959 között - A mi Budapestünk (Budapest, 1999)

homlokzat reliefkompozíciója Tar István szobrászművész alkotása. Az alapkövet Rajk László jelenlétében, 1948. július 19-én tették le. Az épületegyüttes 1950 első felében lett teljesen kész, elsőként - június 18-án - a DISZ (Dolgozó Ifjúság Szövetsége) alakuló kongresszusát tartották itt meg.

Az új hatalom új kormányzati negyed kialakítását is célul tűzte ki. Az V. kerületben a már meglévő minisztériumok mellett a térségbe telepítették a Honvédelmi Minisztérium két épületét (Fáik Miksa utca 11., Balaton utca 7. - Hegedűs Béla, Szendrői Jenő; Lau- ber László, Szendrői Jenő), a Külkereskedelmi Minisztérium székházát (Honvéd utca - Körner József, 1950 körül) és az „illetékes tényezők” - aligha az építészek - kijelölték a Széchenyi rakpart, a Rudolf (ma Jászai Mari) tér és a Személynök (ma Balassi Bálint) utca határolta romos épülettömbben az új Belügyminisztérium helyét.

A szocreált többéves menetben kényszerítették rá a szakmára. A számba vett épületek kiemelt, negatív példákká lettek a folyamatot betetőző, 1951-ben megrendezett építészeti „vitákban”. Nemegyszer maguk a tervezők számoltak le - önkritikát gyakorolva - saját korábbi gyakorlatukkal, a modern felfogással. A háború előtt, 1939-ben tervezett és lényeges változtatások

A Ferihegyi repülőtér épülete

18