Prakfalvi Endre: Szocreál. Budapest építészete 1945 és 1959 között - A mi Budapestünk (Budapest, 1999)
határozta meg” a korabeli terminológia szerint (Gyárfás Iván, Vince Pál, 1949-50). A romos, eklektikus, belsőudvaros épület eredetileg a pesti „sötét bérkaszárnyák” tipikus példája volt. Átépítése során a két új utcai homlokzat eltüntette a régi épület minden nyomát, „nagyvonalúan” egyszerű, szépen tagolt tömeghatást mutat. „Az O utcai oldal ablaksorait hatásos ellentéttel váltja fel a sarok zárt faltömege, benne a lépcsőház töretlen üvegfelületével. A Jókai utcai oldalon jól hangsúlyozott a kettős nagybejárati (aszimmetrikusan elhelyezett) ajtófelület. A külső kialakítás szellemével egységes a belső építészeti megoldás is” - írta ismertetőjében Kaesz Gyula iparművész-építész. A valóban nagyvonalú, elegáns előcsarnokban helyezték el Győri Dezső alumínium féldomborművét a szakszervezet munkásmozgalmi mártírjainak emlékére. (Hasonló szellemben, szintén egy romos, eklektikus épület átalakításával tervezte meg Vince Pál a Nehézipari Épülettervező Iroda Nemzeti Vállalat (a későbbi Iparterv) székházát - majd 1959-60-ban az emeletráépítést is - az V, Bécsi utca 10. szám alatt. A korabeli kritika azonban már megállapította róla: az „épület külső képén nem látszik, hogy a szocializmust építő ötéves tervünk legfontosabb szektorának, a nehéziparnak épületeit tervező iroda rejtőzik a homlokzat mögött, s ez a rideg, sivár külső talán az épület legnagyobb hibája”. 1947 novemberében meghívásos, belső pályázatot írtak ki az időszak nagy reprezentatív építkezésére, a MÉMOSZ Székházra (Dózsa György út 84/A), a kialakuló új szakszervezeti negyedben. Az épület a modern építészet elveinek szintézise, hazai megvalósulási formáinak emblematikus műve. A Magyar Építőmunkások Országos Szövetsége tíz építész tagját kérte fel a tervezésre. A program eddig - úgymond - „ismeretlen és speciális” szempontokat írt elő. Az épületnek biztosítania kellett a tagság számára a megfelelő közösségi helyiségeket kulturális és társadalmi életük keretéül, el kellett érni a mozi-színház és étterem rentábilis működését, s egyben a külső közönség bekapcsolódási lehetőségét. A pályázat kiírói a legteljesebb 16
