Prakfalvi Endre: Szocreál. Budapest építészete 1945 és 1959 között - A mi Budapestünk (Budapest, 1999)

uniót is megjárt, későbbi sztálinvárosi tervező-főépítész) tervezőtársa. Az „úttörő köztársaság és -város” (Zöldy Emil, Győr József) és az úttörő- (gyermek-) vasút mint szervezet az egykorú meghatározás szerint azt a célt szolgálta, hogy előkészítse a gyermekeket a „társadalomba illeszkedésre”...

Az úttörővasút első szakaszát (Fodor Jenő) - a Szé- chenyi-hegy és az Előre állomás között - 1948. augusztus elsején adta át a forgalomnak Gerő Ernő, aki szovjet példa nyomán kezdeményezője is volt az építkezésnek. A második szakaszt tizenegy hónappal később fejezték be a Ságvári-ligetig, s aztán folytatták a hűvösvölgyi végállomásig. Ekkor építették a Margitszigeten a világifjúsági találkozóra készülő létesítményeket: színpad, gyermekgondozó stb. (Jasztér László, Pfannl Egon, 1949). A Szabadság strandfürdő (XIII., Dagály utca 34-36.) épületének első üteme is ebben az évben valósult meg (Darvas Lajos).

1949-ben adták át a Sztálin (ma Erzsébet) téren a MÁVACJT autóbusz-pályaudvarát, az 1945 utáni modern épületek közül először műemléki védettséget nyert alkotást (Nyíri István).

A Lauber László és Szendrői Jenő tervezőpáros jeAz Erzsébet téri aütóbusz-pályaüdvar

14