Prakfalvi Endre: Szocreál. Budapest építészete 1945 és 1959 között - A mi Budapestünk (Budapest, 1999)

letes motorműhelye. Az akkori idők legnagyobb üzemi épülete Mátray (Gottwald) Gyula és Wolff Johanna tervei alapján 1947. augusztus elseje és 1948. augusztus 20. között épült meg a II. kerületi Lövőház utcai gyártelepen. Mátray nevéhez további számos ipari épület tervezése fűződik.

Az ipari építészetben jelenik meg újra az előre gyártott vasbeton tartószerkezetek alkalmazása. Alkotásaik, a tiszta mérnöki konstrukciók műépítészeti értéke is jelentős, kiváltképp azért, mert ezt az építészeti ágazatot lehetett később is könnyebben „mentesíteni” a formaideológia uralma alól. (A nagyipar napjainkban is zajló átalakulása igencsak veszélyezteti az üzemi csarnoképületek fennmaradását.)

1949-ben készült, és - a csak dokumentumokban ránk maradt kiállítási pavilonokkal egyetemben - mindmáig őrzi az időszak építészeti modernitását a Magyar Rádió (Vili., Bródy Sándor utca 5-7.) belső udvari bejárati építménye (pavilonja), a Pagoda, Szabó István alkotása.

A negyvenes évek jelentős megrendelője, a már 1945-ben „munkásintézménnyé lett” OTI a főváros munkáskerületeiben építeni kezdi az első rendelőinA Pagoda

11