Kiss Katalin: Ipari műemlékek - A mi Budapestünk (Budapest, 1993)

jú téglafalazás a hatalmas felületeknek kellemes fény- árnyék játékot ad. Az elektromos berendezések jelenbeli korszerűsítése előbb-utóbb a kapcsolóház megszüntetéséhez vezethet, mint a Markó utcai és a többi trafóház esetében.

(Az ebből a korból származó villamos erőművek, gépházak, transzformátor- és kapcsolóházak között meglepően sok klasszikus építészeti elemeket hordozó épületet találunk. Bizonyos, hogy az antikizáló formák kiválasztásának és alkalmazásának elsősorban gyakorlati oka volt: a nagyméretű gépek elhelyezéséhez szükséges belmagasság, a főhomlokzaton a technológia által megkövetelt elrendezésben megjelenő ablakok, nyílások, szellőzők oszloprenddel eltakarhatok voltak. A szellőzőkürtőket gyakran toronyszerűén képezték ki. A funkcionális kötöttségek építészetileg elfogadható megoldása mellett azonban valószínűleg a klasszicizáló stílus volt alkalmas nemcsak építészeti, hanem műszaki „ideológiák” megtestesítésére is. A technikai fejlődés bűvkörében élő társadalom az erőművekben nemcsak a lassanként nélkülözhetetlen energiagyártást, hanem az erő és a technika fejlődésének templomát is tisztelte.)

Aki vonzalmat érez a technikai fejlődés iránt, annak feltétlenül ajánlható a kelenföldi erőmű meglátogatása. Az erőmű kazánházának lenyűgöző látványa megéri a látogatás megszervezésével járó fáradságot.

Aütóbüszgarázs XI., Hamzsabégi út 55.

A Hamzsabégi úti buszgarázst sokan ismerik, a Balaton felé vezető autóútról jól látható íves építménye. A buszgarázst eredetileg hatvan hagyományos busz kiszolgálására építették, ma közel háromszáz csuklós busz indul el innen mindennapi útjára. A megnövekedett feladat 1985-ben válaszút elé állította a szakembereket. A buszgarázs további használata mellett döntöttek, és megkezdődött az egész telepre vonatkozó rekonstrukció. Elsőként a csarnok szerkezetét újították fel. Az autóbuszgarázs főcsarnokának fedését vasbeton ívekre támaszkodó, elliptikus paraboloid alakú, néhány centiméter vastag vasbeton héjmezők képezik. 1941-ben, a 82 méter fesztávolságú szerkezet építésekor ez volt a világ legna47