Bodor Ferenc: Pesti presszók - A mi Budapestünk (Budapest, 1992)
Zizi A Közlekedési Múzeum háta mögött, ahol a madár sem jár, zizeg magányosan egy elvarázsolt, kiürített, romos épület sarkában egy kis presszócska. Az apró belső térben tűzpiros arcú nénike oldódik áttetsző vodkák társaságában. Mögötte színkompozícióban tartva a halványzöld pult a mélyzöld ötágú csillagokkal. A szemüveges, vállalkozó karakterű pincér mélán osztogatja a kőbányait az asztalok köré tömörülő autószerelőknek. A pult fölött sztaniollal bevont betűk. A helyiség visszafogott, lekváros piskótás töltéssel, de snack hangulatok nélkül. Az NDK televízió vak képernyőjével a magasból figyelmeztet a KGST tárgykultúra erejére. A Zizi presszó egy apró sóhaj, egy elhaló mozdonyfütty, közel a zuglói töltéshez, emelt fővel várja a sanyarú jövőt. XIV., HERMINA ÚT 51. 61
