Korniss Péter - Erdős Virág: Udvarok - A mi Budapestünk (Budapest, 1993)

Külön az ülőke, meg a támla, és darabokban a maradék, paplangumóra párna, hogy ne lássék a hasadék, és kikerül sorban az ablak elé külön a váz, külön a roller alól a kerék, és hegyekben áll már a csempeszilánk, a csorbacsésze, a törtkagyló, a kád, s míg a kád peremére a vadszőlő levelét halomba hordja a posta, falán dupla sugárban ömlik alá a szappanszagú nyál meg a rozsda, s míg nejlonzsákban óriás szőrmenyúl szuszog, s a tűzfal árnyékában hűsöl a lehel lám a küszöb alól frissen forralt tej csurog, s mert akad még az udvaron egy talpalatnyi hely: a lábtörlőre kiül a tejfelszagú konyha, s mire e lakhatatlan mondat elé is kikerül végre a pont, nekiront, felkapja könnyedén, s viszi a szimpla falat a szél.

50