Korniss Péter - Erdős Virág: Udvarok - A mi Budapestünk (Budapest, 1993)

Épül a ház.

Az udvaron fel-alá kopácsolnak a dolgosok.

lefelé is megvan már vagy száz emelet, és benne van már minden, ami benne lehet, a víz meg a villany, ablaknak a rés, kopasz falára hajszálrepedés, és benne van már Kelemenné meg a férje, meg egy házravaló kicsi kelemen, és úgy futnak rajokban felfelé a fák, hogy ha erre jár, csak nézi, aki lát, fogatlan létráján ácsmester szalad, zsebéből csíkokban csorog le a fény, szél szállít felhőt cseréprevalónak, és tetőfedő ül a felhő peremén, s ha odalent csak a bányafa nő, meg a fű, csodára várhat mégis bárki akár, míg mérőlécét csattogtatva az idő köröttünk körbejár

S lám estére áll fenn a torony.

Ha reggelre összedől is alatta a ház.

20