Kocsis Irma: Rövidlépés. (Kocsmatúra) - A mi Budapestünk (Budapest, 1993)

Düna Poharazó

(- írd sörözőnek - szól Attila...)

DODI. Fehér felirat egy kordén. A budai bíróság és a Ferenczy rajzkör közötti boltíves kaputorokban vékony, kortalan férfi. Rám néz, lassan a kis kocsi felé nyúl, betolja a kapun. A Duna Söröző ablakába tett kaktuszok, szanszeveriák között látok ki rá. Attila, Ernő vagy Laci van a pult mögött. Gabika a sarokasztalnál üldögél. Beugrik a néni, aki a Lánchíd Presszó romjainál virágot árul. Időközönként, kiszámíthatatlan ritmusban egy színes-kockás zakójú, kalapos egyén személyében Európa lóversenypályáinak hangulata költözik be. Az övénél gyermekibb tekintetet soha nem láttam. Pillantása ide- oda rebben. Amint rám néz, már hangokra, ismerős hangokra vár a háta mögül, megperdül, átkarolja az ősz hajú, kedves iszákosokat. Elfordulok, s már messzire jár, az Alagút másik oldalán. Cltánanézek, ahogy távolodik, messzi, tarka pötty - hogy verset idézzek - távolban a léggömbárus messzi pötty.

I. Fő utca 4.

„Ilonka néni” (Vincellér Borozó)

Szemben a Gestapóval. Gyerekkoromban fegyveres katonák meneteltek őrbódétól őrbódéig. A „GYORSKO- CSKJTCA”! Politikaiak. Súlyos kőasszony a téglaépület előtt. Ilonka néni?- Én is laktam ebben az utcában - mosolyog Elemér -, volt itt egy kis szobám, minden volt benne. Összkomfortos. Egy évig voltam bent.

(A Fő utcában két kocsma is bírósággal szemközt működik.)

I. Fő utca 71.

Ad\güt Büfé

Az egészségre ártalmas légszennyezés miatt gyalogos közlekedésre nem javasolt alagút krisztinavárosi oldalán, a nyúlfarknyi Alagút utcában van ez a kocsma. Újabban kitettek egy marha nagy táblát:

4