Kocsis Irma: Rövidlépés. (Kocsmatúra) - A mi Budapestünk (Budapest, 1993)

ügyanebben az utcában van egy mesetrafik, a negyvenes évek óta változatlan külsővel, ez a

TÓTH-POTYA-FÉLE TRAFIK, DOHÁNYÁRU

XIV. Ilka utca 34.

Sárga Hordó Dreher Söröző

Amikor belépek, épp tangóharmonikázik az egyik vendég az ajtó mellett. Fejem fölött galéria, nyers fagerendákból épített szerkezet. Új kocsma, de jó hangulatú, éppen kiegészíti az Ilka kocsmát.

XIV. Ilka utca 22.

Félidő Bisztró

Söröző a sarkon, nagy utcai órával. A buszpályaudvar közönsége használja a fűtött váró alternatívájaként. Az egyik főúr nemdohányzó. Kora reggel mindenki cigizik, műszőrme kabátos, piros orrú asszonyságok iszogatnak, ő meg csendben kitárja az ajtót a Kerepesi út mínuszainak. Tél van. Fázom.

XIV. Hungária körút 15.-Kerepesi út 24.

Törökőr Kisvendéglő

Kiesik az útból, de nagyon megéri a sétát. Az utolsó kerthelyiséges kiskocsmák közül való, finom pörkölttel, nokedlivel. Télidőben is jó. Soha nincs túl nagy tömeg, délután a nap besüt az ablakon. Családias hely. Nagy, fekete pianínó búslakodik a sarokban. Olyan békés kisvendéglő, hogy a környékbeli gyerekek lejárhatnak ebédelni. Mindenki ismer mindenkit, ide senki nem téved be véletlenül. Errefelé véletlenül nem járnak. Ha még nem cserélték ki, az egyik kerti neon üvege zöld. Ha csak ezt kapcsolják be, a kert kész Mars-utazás. Az út másik oldalán, a töltésen el-elrobog egy vonat. Nem messze van a zuglói vasútállomás. (Férfivécéje a pesti falfirka igazi Mekkája.)

XIV. Mexikói út 5.

44