Várnagy Zoltán: Közlekedés - A mi Budapestünk (Budapest, 1994)

tulajdonosoktól, és a leromlott állapotú közlekedést rendbe hozza. E célból jött létre 1923. január elsején a Budapest Székesfővárosi Közlekedési Részvénytársaság, a BSZKRT (beszkárt). A teljes városi tulajdonba vételt tíz év alatt sikerült teljesíteni. A fővárosi közgyűlésben hosszú vita folyt a BSZKRT megalakítása körül, a többség - érzékelhetően az igazgatósági állások reményében is - szorgalmazta a villamosközlekedés községi tulajdonba vételét.

Volt értelme a budapesti vasúttársaságok átvételének, hiszen azok korábban nyereségesek voltak, és fennállásuk alatt hatalmas vagyont halmoztak fel. A köz- ségesítéskor a BSZKRT által átvett vagyon - a közúti vasutak - értékét 170,5 millió aranykoronában határozták meg, de a visszamaradó, nem az alaptevékenységhez kapcsolódó vagyon, amit nem váltott meg a Főváros, még ennél is nagyobb volt. A vállalkozás nyereségességét mutatja, hogy az osztalékok a területhasználati szerződések fennállása alatt tíz és húsz százalék között mozogtak.

A BEW idején, 1918 és 1922 között igen sok volt a forgalmi zavar. Gondot okozott a szénhiány, nem mindig tudták fűteni az áramfejlesztőket. A BSZKRT nemcsak rendbe hozta a leromlott vágányhálózatot és kocsiparkot, de fejlesztésre is volt ereje. Bár a világgazdasági válság visszavetette az utasforgalmat, a jegyárak magasan tartása, és a mesterséges zsúfoltság (egy-egy napszakban mindig csak annyit kocsi indítottak, hogy leheEgY HELYREÁLLÍTOTT VILLAMOS ÜNNEPI DÍSZBEN

12