Prohászka László: Lovaszobrok - A mi Budapestünk (Budapest, 1997)

1857-ben kerülhetett ismét napirendre a szoborállítás ügye. Ferenc József császár ekkor ugyan jelentős ősz- szeggel maga pótolta ki a hiányzó pénzt, ám egyszersmind személyesen elrendelte, hogy az emlékmű nem lehet lovas szobor, csupán álló alak. (Így is csak a kiegyezés után, 1869-ben avathatták fel a nádor már 1860-ban bronzba öntött szobrát.)

A császári tiltás mindenesetre megtette a magáét. Hazai művész köztéri lovas szobrára a századfordulóig kellett várni fővárosban.

A budai királyi palota Dunára néző homlokzata előtt 1900-ban felállított Savoyai-szobor a magyar művészettörténet kiemelkedő alkotása. Savoyai Jenő herSavoyai Jenő

6