Prohászka László: Lovaszobrok - A mi Budapestünk (Budapest, 1997)
historizáló emlékművei között valóban a modernséget képviseli. Az emlékművet az egykori ezred tisztikarának kezdeményezésére, közadakozásból állították fel. Külön említést érdemel a szobor talapzata, melyet Weichinger Károly tervezett. A kitűnő építész - aki később önálló tanulmányt írt a szoborelhelyezések térbeli és építészeti problémáiról - remekül oldotta meg feladatát. Igazodva a vár vörös színű falaihoz, a posztamenst klinkertéglából tervezte. Ráadásul az emlékművet nem a rondella közepére helyezte, hanem kitolta egészen a bástya széléig. E megoldás révén a talapzat még harmonikusadban simul a vár falához, a szobor sziluettje pedig remekül érvényesül mind a sétányról, mind az alatta húzódó Lovas út felől. A rendkívül dinamikus, szuggesztív erejű alkotás talapzatát eredetileg két bronz dombormű díszítette. Az egyiken az ezred díszmenetben tisztelgett az alapító Mária Terézia királynő előtt, a másikon a huszárok egy székelyföldi falutól vettek búcsút az első világháború végén. A reliefek már nincsenek a posztamensen, 1945 utáni történetük ismeretlen. Sokkal szerencsétlenebbül alakult a sorsa Görgey Artúr (1818-1916) lovas szobrának. Ezt a Bástya sétány végében, a Prímás-bástyán állították fel 1935. május 21-én, Budavár 1849. évi visszafoglalásának évfordulóján. A mű szerzője, ifj. Vastagh György historizáló stílusban formálta meg a tábornok alakját. Nemesen egyszerű, két méter magas sima gránit talapzatra állította Görgey ötnegyedes életnagyságú bronz lovas szobrát. Történelmi emlékműhöz képest szinte meglepően visszafogott a kompozíció. Görgey délceg, szálegyenes testtartásban, fejét kissé balra fordítva, a rá jellemző higgadt, hűvös nyugalommal ült telivér lován. A paripa békésen állt, csak leszegett feje és feltartott füle jelezte a várakozó figyelmet. Mivel a művész fedetlen fővel, csákóját jobb kezében tartva örökítette meg Görgeyt, arcvonásait portrésze- rűen kidolgozhatta. A fiatal, ereje teljében lévő, mindössze harmincegy éves fővezér egyszerű, minden díszítéstől mentes, a szokásosnál kissé hosszabb táborno33