Prohászka László: Lovaszobrok - A mi Budapestünk (Budapest, 1997)
ad a kompozíciónak. A művész a ló és a fedetlen fejű huszár mintázásánál a tökéletesen élethű ábrázolásra törekedett. Az eredetivel azonos minden, a ló zablavasától a speciális katonai nyeregig, a huszár karabélyától a sarkantyújáig. Mégsem a részletek naturalisz- tikus kidolgozása uralja a kompozíciót s még csak nem is a keresztfáról lehajló Krisztus alakja. A középpont a halott huszár. Mines rajta sem vágás, sem szúrás vagy más sebesülés. Mégis, két kezének némileg mesterkélt beállítása ellenére érzékelhetően halott. A magatehe- tetlenül elomló emberi test ilyen tökéletes ábrázolása bronzban több mint egyszerű technikai bravúr: erre csak igazi művész képes. Érdemes figyelmet fordítani az emlékmű paripájára is. Istók igazi huszárlovat mintázott. Azt a lovat, amely okos, jóban-rosszban igazi társa lovasának. A lehajtott fejű, szomorú állat ábrázolásával Istók mintha azoknak a legendás lovaknak kívánt volna emléket állítani, amelyeket nem lehetett elvonszolni gazdájuk sírja mellől. A ló lábainál heverő elárvult csákó és kosaras markolatú lovassági szablya fokozza a drámaiságot. A dombormű az első pillanatban hatásvadászóan patetikusnak tűnő kompozíciója ellenére értékes alkotás. Istók művét szépen restaurálták, de a templom főhomlokzatának másik oldalán a 7. huszárezred hősi halottainak sűrű sorokban felvésett neveit őrző kopott és törött fekete márványlapok régóta felújításra várnak. A húszas évek végén a bethleni konszolidáció eredményeként, nem utolsósorban az új, stabil pénz, a pengő megteremtése révén némileg rendeződött a magyar gazdaság helyzete. Jóllehet a válság jelei nem tűntek el, valamelyest mégis több pénz jutott művészeti alkotásokra. Bizonyára nem véletlen, hogy Budapesten a két világháború közötti időszak négy reprezentatív lovas szobrát a harmincas évek közepén avatták fel. Elsőként 1934-ben az Erdélyi 2-es huszárok emlékművét állították fel a budai Vár Krisztinává: osra néző Bástya sétányán (ma Tóth Árpád sétány). Petri Lajos alkotása ágaskodó lovon ülő férfit ábrázol. A kompozíció alapötlete ismerős. Két hátsó lábán ágaskodó 31
