Prohászka László: Lovaszobrok - A mi Budapestünk (Budapest, 1997)
gül vesztes félként került ki az első világháborúból. Az 1919-es Tanácsköztársaság idején az alkotást több sérülés érte, a fémlemezek egy részét leszedték a szoborról. A húszas évek elején városrendezési okokból több ízben is felmerült áthelyezésének terve. A Honvédelmi Minisztérium 1924 novemberében a szobrot a Ludovi- ka kertjébe vitette, a főépület bal oldali szárnya elé. A Nemzeti áldozatkészség 1945-re már erősen megrongálódott emlékművét 1955 után lebontották, néhány töredéke a Hadtörténeti Múzeumba került. A lovag feje a Budapesti Történeti Múzeumnak a főváros történetét bemutató állandó kiállításán látható. Az elpusztult szobor lovasának elárvult fejtöredéke mementó: az első világégés áldozataira, Magyarország háborús veszteségeire és odaveszett művészeti álmaira emlékeztet. 1918-TÓL 1945-IG A háborút követő súlyos gazdasági válság idején évekig nem kerülhetett sor nagy költséggel járó emlékművek létesítésére. Kisebb, lovast ábrázoló alkotások természetesen így is születtek. A Corvin mozi 1924-ben átadott épületének főhomlokzatát három dombormű ékesíti. A mészkőből faragott reliefeket a már idős Róna József készítette veje, Greff Lajos közreműködésével. Középen, a főbejárat felett Mátyás király híres, XV. századi - ismeretlen északitáliai mester által készített - márványportréjának másolata látható. Kétoldalt egy-egy nagyméretű relief idézi Corvin Mátyás uralkodásának jeleneteit. Bár az alkotások alatt nincs felirat, a témák magukért beszélnek. A bal oldalin tudósai és művészei körében látható az uralkodó, a jobb oldalin a meghódított Bécs lakói köszöntik. Az utóbbin a király Fadrusz János által készített híres kolozsvári lovas szobrának képét idézte fel az alkotó. Mindössze annyi az eltérés, hogy a kompozíció harmóniájának kedvéért Mátyás a kezét üdvözlőén előrenyújtja. Róna a filmszínház díszítésének tervezésekor tehát felhasználta az alkalmat, hogy emléket állítson 27
