Prohászka László: Lovaszobrok - A mi Budapestünk (Budapest, 1997)

A prágai Szent György-szobor másolata

Epreskertbe, egy Kolozsvárra, egy pedig 1939-ben Szegedre került.

Az 1900-as évek első évtizede a hazai köztéri szobrászat aranykora volt. Monumentális emlékművek egész sorát állították fel ekkor, köztük több lovas szobrot. A honfoglalás 1896-os millenniumához kapcsolódóan számos reprezentatív középület létesült a fővárosban. Ezek sorába tartozott az alig három év alatt, 1893 és 1896 között a mai Kossuth téren felépült Igazságügyi Palota (jelenleg a Néprajzi Múzeum otthona). A Hausz- mann Alajos tervezte historizáló stílusú épület tetejére, a Zala György szobraival ékesített timpanon fölé 1906- ban került fel Senyei Károly gyönyörű háromlovas harci szekere. A triga vágtató lovait a felvilágosodás nemtőjét megszemélyesítő nőalak hajtja. A géniusz jobbjában az igazság fáklyáját, baljában a megbékélést szimbolizáló pálmaágat tartja. A három tajtékzó mén közül a két szélső szinte ágaskodik, a középső a földre szegezi fejét, hogy nagyobb erőt fejthessen ki.

13