Gál Éva: Margitsziget - A mi Budapestünk (Budapest, 2000)

A Margitsziget es a Büdai- (Kis-) sziget látképe az 1 860-as években

a Margitszigettel, miután elzárták a köztük lévő keskeny Duna-ágat, amely azután fokozatosan feltöltődött. A Margitsziget északon is sokkal rövidebb volt, mint ma, nyugat felé pedig alig terjedt túl a mai autóúton. Jelenlegi méreteit és formáját fokozatosan érte el: a Margit hídról levezető szárnyhíd elkészültekor (1900) megépítették a déli szigetcsúcs partvédő falát, az 1920-as évek végén befejeződött a sziget nyugati oldalának feltöltése, mindenütt kiépítették az árvízvédelmi partműveket, és az Árpád híd építésekor meghosszabbították az északi szigetcsúcsot. A folyam romboló és építő munkája ma már nem tud változtatni sem a sziget formáján, sem a nagyságán. Korábban ez persze nem így volt. Egyes feltevések szerint valamikor a tőle északkeletre fekvő, 1873-ban elkotort, Fürdőszigetnek nevezett kis sziget - inkább nagyobb homokzátony - is összefügghetett a Margitszigettel. (A Fürdő-sziget arról kapta a nevét, hogy területén ötven-hatvan hőforrás fakadt fel a Duna mélyéből; több XIX. századi szerző szerint itt még az 1850-es években is láttak kiépített kő- és márványfürdő- maradványokat, amelyeket római eredetűeknek tartottak.)

7