Gál Éva: Margitsziget - A mi Budapestünk (Budapest, 2000)

A FŐHERCEGI NYARALÓ (FRANZ JASCHKE AKVARELLJE)

lap arról tudósított, hogy a „Nádor-Ispány ő Fő Hercegsége rajta uan tellyes igyekezettel, hogy az úgy nevezett Sz. Margit vagy más névvel Nyál-szigetéből egy kies mulató helyet formálhasson. Derekas- san készülnek ugyanis benne az ő Fő Hertzegsége költségén a szép épületek és kertek; mellyek által visszanyeri ezen hely némineműképpen előbbeni fényességét.” A nádor korai, 1795-ben bekövetkezett halála megakadályozta e tervek véghezvitelét. CItóda, a Magyarországon József nádorként népszerűvé vált József Antal főherceg olyannyira óhajtotta a sziget nádori üdülőhellyé fejlesztését, hogy miután 1799-ben a tulajdonába került, emeletes nyaralót építtetett rá. A később csak nádori kastélynak nevezett egyszerű, klasszicista épület a ferencesek romos templomának északi főfalához támaszkodott. A nádor az alcsúti uradalomból hozatta át főkertészét, s néhány év alatt értékes, szép fák, cserjék, virágok telepítésével parkosította a terület nagy részét. Nyaralója közelében szőlőt is ültetett. A johannita vár helyén - feltehetően az alapfalak felhasználásával - majorságot létesített, s ugyanitt épült fel a kertész lakása is.

József nádor kereken fél évszázadig, 1847-ben bekövetkezett haláláig birtokolta a Margitszigetet,

20