Gál Éva: Margitsziget - A mi Budapestünk (Budapest, 2000)

szolgálták. Az is elképzelhető, hogy az árvizek el­len kellő védelmet nyújtottak az emeletes kőépü­letek. A margitszigeti építkezések legkézenfekvőbb oka az lehet, hogy a tatárjárás után IV. Béla által országszerte kiépített, illetve megerősített védelmi erődrendszerbe a stratégiai fekvésű Margitszigetet is belefoglalták. Nagyjából az apácakolostorral egy időben ugyanis más erős építmények is megjelen­tek a szigeten: a már említett várak a déli és az északi csúcson, középtájon pedig a ferencesek ko­lostora. A közvetlenül a domonkos rendi apácák templomának északi szentélyfala mellett álló, kö­rülbelül ugyanekkor kibővített és továbbépített ki­rályi palota bizonyára szintén megerősített épület volt. IV. Béla az apácakolostor alapító oklevelében azt írta, hogy saját vára (castrum) mellett építtette fel az apácakolostort, ahol leányát is elhelyezte. Talán-talán még az apai szeretet is közrejátszott a hely kiválasztásában - bár abban a korban az uralkodók döntéseit az érzelmek ritkán befolyá­solták. Török uralom alatt A korabeli források szerint a szerzetesek és a sziget más lakói legkésőbb Buda török kézre jutásakor elmenekültek, a terület tehát a XVI. század köze­pére elnéptelenedett. A török hódoltság másfél év­százada alatt az épületek pusztulásnak indultak, de nem tűntek el teljesen a föld színéről. A törökök ugyanis a megszállt területeken általában nem rom­bolták le szándékosan az épületeket, romlásukat inkább csak a karbantartás hiányával idézték elő. A sziget török kori használatáról csak ellenőrizhe­tetlen híradások jutottak el hozzánk. Ezek szerint a törökök a budai basa lovait legeltették, és „rossz leányokat” tartottak itt. A háborúk - mindenekelőtt a Buda visszafoglalá­sáért 1542-ben, 1598-ban, 1602-1603-ban, 1684- ben folytatott hadműveletek - a szigeten is nagy pusztítást okoztak. A XVI-XVII. század fordulójáról, 17

Next

/
Thumbnails
Contents