Gál Éva: Margitsziget - A mi Budapestünk (Budapest, 2000)

Habsburg-család főhercegi ágának birtokában volt: József nádor halála után, 1847-től előbb legidősebb fia, István, majd az ő halála után a harmadik há­zasságból származó legkisebb fiú, József Károly La­jos főherceg, s végül 1905-től fia, József Ágost fő­herceg volt a sziget ura. A magyar állam a Főváro­si Közmunkák Tanácsa útján az 1908. évi XLVIIi. törvénycikk értelmében tehát már József nádor unokájától vásárolta meg a köz számára (akkor hatalmas összegnek számító 11 millió koronáért). A Margitszigetet közigazgatásilag először Buda­pest III. kerületéhez, majd - s ez a jelen állapot is - a XIII. kerülethez csatolták. Még a főhercegi birtoklás idején újabb nagy vál­tozások történtek a sziget használatában és életé­ben. Az 1870-es évektől az akkor feltárt gyógyfor­rásra alapozva „világfürdővé” épült ki a sziget, szál­lodákkal, vendéglőkkel, gyógyfürdővel. A XIX. szá­zad végétől, de főként az 1920-as évektől a külön­féle sportok - evezés, tenisz, úszás, lovaspóló - ked­velt színhelye lett. A két világháború közti időben „mondén” szórakozóhelyek is megjelentek a szi­geten, a szabadtéri színpad révén pedig a színház­kultúra is helyet kapott. 1945-ig belépődíj szedé­sével érték el, hogy csak a „jobb közönség” jár­hasson ide. A második világháború a Margitsziget épületei­ben és növényzetében óriási károkat okozott. Az ostrom következtében szinte minden épület súlyo­san megrongálódott, és sok évszázados fa is elpusz­tult. Budapest felszabadulása után, amikor egyet­len állandó híd sem kötötte össze Budát és Pestet - hiszen a bekerített német csapatok az utolsó pillanatban valamennyi hidat felrobbantották, a Margitszigeten átvezetett ideiglenes pontonhíd (amelyet a pesti humor Manci-hídnak keresztelt el), teremtette meg a Duna két partja közti össze­köttetést. A háború utáni újjáépítés során aztán a sziget régi épületeinek egy részét helyreállították, más részü­ket lebontották, illetve a helyükre újakat építettek; 11

Next

/
Thumbnails
Contents