Szatmári Gizella: Budavári séták - A mi Budapestünk (Budapest, 2001)
Buda ostroma keletről, 11684 (Wening rézmetszete Hallar)- nyomán) A törökök 1541, Buda elfoglalása után a nyugati oldalon külső várfalakat építettek. Karakas pasa tornyát a Zsigmond kori palota nyugati sarkán emelték, az említett Fehérvári kapunál Kászim pasa bástyája állt. Ezt követte - észak felé haladva - a Savanyúleves torony, Véli bég tornya, majd a mai Hadtörténeti Múzeum épületénél az Esztergomi rondella, később Prímás, majd - napjainkban is - Anjou-bástya. (A Savanyúleves torony nevét még nem fejtették meg. Feltételezhető, hogy az egyszerű török konyhán kedvelt - forralt, savanyított tejjel készült - levesre utal.) A Várhegy északi oldalán, a Bécsi kapu előtt Sziavus pasa tornya, ettől keletre, a kapu közelében Murád pasa tornyának maradványai emlékeztetnek a török fennhatóság százötven esztendejére. A keleti oldalon az Erdélyi bástya Zápolya János idejében épült. Sétáink a polgárváros területét járják be. A Várnegyed házaira általában jellemző, hogy középkori, gótikus alapokon emelkednek. Eredeti állapotukból megőriztek falmaradványokat, boltívtöredékeket, olykor egy-egy kapu- vagy ablakkeretet, ülőfülkéket, némi falfestést is, persze csak nyomokban. Többnyire az 1686-os ostrom alatt pusztultak el részben vagy egészben, és III. Károly, Mária Terézia, II. József idejében - a XVIIi. században - barokk vagy copf ízlés szerint épültek újjá. 6